Jó fizetésre és biztos állásra számíthatnak a nemzetközi kapcsolatok szakon végzett hallgatók, akik iránt a közeljövőben tovább növekedhet a kereslet, mivel a hasonlóan képzett szakemberekből ma még jelentős hiány tapasztalható. Az EU-csatlakozás közeledte fokozza a szakemberigényt mind az üzleti, mind az államigazgatási szférában - véli Bayer József, a Zsigmond Király Főiskola (ZSKF) főigazgatója, a nemzetközi kapcsolatok szakfelelőse. A szak a gazdaságban, a társadalomtudományokban és a jogban is járatos, nyelveket magas szinten beszélő szakembereket képez. Hasonló profilú oktatás korábban csak a közgazdasági egyetemen volt, azonban ott főleg diplomata jellegű képzést kaptak a hallgatók. A nemzetközi kapcsolatok szak hallgatói elsősorban a gazdasági, önkormányzati szférában pótolhatják a szakemberhiányt. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola (KJF) tanszékvezetője szintén úgy véli, hogy a munkaerőpiacon óriási előnyt jelent majd a ilyen végzettség, sőt az uniós intézményekbe is bejuthatnak a szakon végzettek. Vizi szerint az egymásra épülő tantárgyak elmélyült ismereteket nyújtanak a hallgatóknak. Az európai integráció, a nemzetközi média és PR, valamint a kül- és biztonságpolitika szakirányok további vonzerőt jelentenek. A KJF a székesfehérvári nappali és a budapesti levelező képzés mellett azt tervezi, hogy posztgraduális egyetemi képzést is indít. A ZSKF-en a most induló évfolyamon több mint 400 hallgató kezdi tanulmányait. Egyelőre csak alapképzést kínálnak nappali és levelező tagozaton, később várhatóan ez az iskola is indít posztgraduális képzést - mondta Bayer. A főiskolákra jellemző, hogy ma még viszonylag szegényes a jegyzetkínálat, így a szakot oktató tanintézmények egymással is kooperálnak majd, de a legfőbb tananyagot még mindig az előadásokon elhangzottak jelentik. Várható, hogy a főiskolák megállapodnak a könyvkiadókkal a szükséges idegen nyelvű könyvek lefordításáról. Végleges tananyag csak négy-öt év múlva alakulhat ki - vélekedik Csáki György, az Általános Vállalkozási Főiskola (ÁVF) tanszékvezetője. Az ÁVF-en jelenleg csak nappali képzés van, évfolyamonként 150 hallgatót vesznek fel. Csáki szerint kedvező állásajánlatokat kapnak végzős hallgatóik. Az ÁVF-en végzők kezdő keresete bruttó 150-180 ezer forint körül mozog, s a kötelezően tanult két nyelv is jelenleg 40 ezer forintos fizetéskiegészítést jelent az állami szférában. A nemzetközi kapcsolatokat oktató három magánfőiskolára általában 90-100 ponttal lehet bejutni. Felvételi nincs, a hozott jegyek számítanak. A túljelentkezés már tavaly is jelentős volt, holott a tandíj meglehetősen magas, szemeszterenként 150-180 ezer forint között van. Ehhez jön a jegyzetek 20-30 ezer forintos ára és a nyelvtanulás 40-50 ezer forintos költsége. Egy ilyen főiskola elvégzése mai árakon számolva 1,7-2,2 millió forint kiadást jelent. A tanulóévek költségeit csökkenthetik az ösztöndíjak és a diákhitel. V. Gy. Zs. A hallgatók a KJF-en nyolc szemeszter alatt 64 tantárgyat tanulnak. Az elméleti képzésben is helyet kapott a napi munka során hasznos ismeretek elsajátítása. Alapkövetelmény két középfokú szakmai nyelvvizsga letétele, az egyik kötelezően angol vagy francia, míg a másik egy szabadon választott európai nyelv. A nyolc szemeszter során több mint 700 nyelvórán vesznek részt a kodolányis hallgatók.