LERAKÁS A hulladéklerakás uniós szabályait a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK-irányelv részletekbe menően állapítja meg. Az irányelv egyes lényegesebb szabályait a hulladékgazdálkodási törvény, míg a részletes követelményeket a hulladék lerakásának, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM-rendelet harmonizálja. Az irányelv - és ennek megfelelően a hazai szabályozás is - három kategóriába sorolja a hulladéklerakókat, megkülönbözteti a veszélyes hulladékok lerakóit, a nem veszélyes hulladékok lerakóit és az inert hulladékok lerakóit. Hulladéklerakó csak hatósági engedéllyel létesíthető és üzemeltethető. Azok a hulladéklerakók, amelyek a rendelet hatálybalépésekor már működtek, működésüket csak akkor folytathatják, ha 2003. január 1-jéig (a tagállamokban 2002. július 16-ig) a hulladéklerakó üzemeltetője elkészíti és az illetékes hatóságnak jóváhagyásra benyújtja a telep felülvizsgálati dokumentációját (rendezési tervét). Az irányelv három mellékletben adja meg a hulladéklerakók létesítésére, működtetésére, bezárására és utógondozására vonatkozó - minimálisan betartandó - részletes műszaki és eljárási követelményeket, amelyeket a hazai rendelet is átvesz, részletesen meghatározva az építéskor és a bezáráskor alkalmazható műszaki védelem paramétereit. ÉGETÉS Az Európai Parlament és a Tanács 2000/76/EK-irányelve határozza meg az újonnan épülő és a már működő hulladékégető létesítményekre vonatkozó - 2005-ben teljesítendő - feltételeket, beleértve a hulladék „együtt égetését” végző, azaz a hulladékot alap- vagy fűtőanyagként mint adalékot felhasználó termikus termelő technológiákat is (hőerőmű, cementmű). Az irányelv három régi, még érvényes irányelvet vált fel, egységes szabályrendszert kialakítva minden termikus kezeléssel történő hulladékártalmatlanításra. Az irányelvet a tagállamoknak 2002. december 28-ig kellett a nemzeti szabályozásukba átültetni. Az irányelv előírásait a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM-rendelet harmonizálja. Meglévő hulladékégető vagy együtt égető létesítménynek számít a 2002. december 28. előtt működő, érvényes engedéllyel rendelkező létesítmény, vagy amelynél az engedélyezési eljárás eddig megkezdődik, és amely 2004. december 28-ig üzembe lép. SZÁLLÍTÁS A határokat átlépő hulladékszállítás területén az alapszabályozást a Tanács 259/93/EK-rendelete jelenti. Ezt a 120/97/EK tanácsi rendelet módosította, megtiltva a veszélyes hulladékok OECD-n kívülre szállítását. Két végrehajtási határozat a bázeli egyezmény előírásainak bevezetését tartalmazza (93/98/EGK tanácsi határozat, 97/640/EK tanácsi határozat), míg a további bizottsági határozatok a hulladékok hasznosítási célú szállítására vonatkozó „zöld-sárga-piros” listákat módosítják, illetve végrehajtási eljárási szabályokat határoznak meg. A rendeleteket a csatlakozás pillanatától kezdve kötelezően alkalmazni kell, ezek tekintetében jogalkotási feladat nincs. A bázeli egyezményt 1996-ban a veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozással egyidejűleg a 101/1996. (VII. 12.) kormányrendelet kihirdette és elrendelte kötelező alkalmazását. A végrehajtás szempontjából a csatlakozásig ki kell hirdetni a bázeli egyezmény módosításait és be kell vezetni a ma még hiányzó zöldlistát. CSOMAGOLÁS A területet alapvetően a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályozza, amelyet kiegészítenek a csomagolóanyag-jelölési rendszerre, az ellenőrző adatbázisrendszerre, a környezetkímélő csomagolás szabványrendszerére és egyes csomagolóeszközökre vonatkozó bizottsági határozatok. A szabályrendszer legfontosabb előírásait a hulladékgazdálkodási törvény, a részletes végrehajtási szabályokat a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) kormányrendelet harmonizálja. A csomagolásokra vonatkozó szabványokat várhatóan ez év végéig Magyarországon is kihirdetik. Az ITDH Euro Info Központja szervezésében május 20-án tartották a Felkészülés az Európai Unióra főcímmel futó, a környezetvédelmi szabályozás változásait és alkalmazását bemutató rendezvénysorozat idei második, a hulladékgazdálkodásról szóló konferenciáját. Ezen elsőként Markó Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztályának főosztályvezető-helyettese a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok uniós csatlakozással kapcsolatos változásaira hívta fel a figyelmet. Előadásában részletesen tárgyalta az egyes hulladéktípusok kezelésére - szállítás, égetés ártalmatlanítás, lerakás, újrahasznosítás, csomagolás - vonatkozó uniós jogszabályokat, és azok hazai alkalmazását. Dr. Becker László főosztályvezető - a KVM Nemzetközi Támogatások Főosztályárnak munkatársa - az ISPA-programokkal kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a közösségi támogatások fogadására való felkészülésről tájékoztatott. A délutáni szekcióban elsőként a hulladékgazdálkodás jelenlegi magyarországi gyakorlatáról, nehézségeiről és az EU-csatlakozás kapcsán várható változások jelentőségéről Balatoni Henrik, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének elnöke tartott előadást. Dr. Varga Tamás, a Palota Kft. ügyvezető igazgatója saját tapasztalatait felhasználva egy kiemelten fontos témáról, a veszélyes hulladékok kezelésének gyakorlati megvalósításáról tájékoztatta a résztvevőket. A rendezvény a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtéséről és hasznosításáról szóló előadással fejeződött be. Gönci Beáta, az Öko Pannon Kht. licencmarketing- és kommunikációs vezetője elmondta, hogy közhasznú társaságuk az első magyarországi hulladékhasznosítási koordinációs szervezet, amely 2003 első negyedévének végére a teljes magyar csomagolási kibocsátás 33 százalékáért volt felelős.