- Hogyan alakult a Szerencsejáték Rt. (SzRt.) idei első féléve? - A forgalom - a tavalyi féléves 47 milliárd után - idén nagyjából 51 milliárd forintot tesz ki. Ebből persze a második félévre nem feltétlenül következik ugyanilyen mértékű bevétel. Tavaly ugyanis a viszonylag „csöndes” első félév után a nagy halmozódás a nyár elején kezdődött, s az árbevételre gyakorolt jótékony hatása az év második részében volt érzékelhető. Sőt, az idei első hetekre is megmaradt valami a nagy lottózási lendületből, idén pedig a jackpot növekedése már márciusban elindult. Tehát 2003 egyfajta tükörképe is lehet 2002-nek. - Hogyan értékelte a tulajdonos az SzRt. tavalyi kiugró forgalmát és eredményességét, illetve miként döntött a közgyűlés a nyereségről? - A tavaly mintegy 102 milliárd forint árbevételt és 10,4 milliárdos adózás előtti nyereséget elért SzRt. a társasági adó és az osztalék kifizetése utáni 2,4 milliárdos nyereség mintegy kétharmadát a cég pénzügyi alapjainak feltöltésére, a fennmaradó csaknem egymilliárdot pedig a biztonságot erősítő beruházásokra fordítja. - Mi indokolja, hogy ekkora összeget fordítanak a biztonság növelésére? - Nem kampányszerű a biztonsági rendszerek bővítése, korszerűsítése. Évek óta foglalkozunk ezzel, részben azért, mert nem bírnánk pénzzel, s az időbe sem férne bele az egyszeri, átfogó és teljes körű biztonsági rekonstrukció. Ugyanakkor e megoldással mindig a legújabb, leghatékonyabb technikákat, rendszereket tudjuk felhasználni. A biztonság fokozása egyébként része annak a hosszú távú, tervszerű hálózat-korszerűsítésnek, ami üzleteink külső-belső arculatának egységesítését, európaivá tételét szolgálja. Természetesen nem érdekünk s nem is célunk a játékosok meg- és elijesztése, nem atombiztos óvóhelyeket építünk, hanem diszkrét és disztingvált megoldásokat alkalmazunk. A betérők legfeljebb a megfigyelő kamerákat láthatják, meg a figyelmeztető feliratot a késleltetve, gyors akció lebonyolításához reménytelenül hosszú idő alatt nyíló páncélszekrényről. Nem egyszerűen a támadások elhárítását, hanem azok elkerülését kívánjuk elérni. Szeretnénk, hogy a lottózók lekerüljenek a rablók listáiról, tudatosítva bennük: a biztonsági rendszerek miatt eleve nagyon kockázatos támadások esetleges anyagi haszna oly csekély lenne - hiszen a kasszákban csupán váltópénz van, a páncélszekrény pedig hosszú időre zárva -, hogy jobban járnak, ha más kereső foglalkozás után néznek. - A magánlottózók is hasonló védelmet kapnak? - A magánlottózókról annyit érdemes tudni, hogy ezeket vállalkozók működtetik, a helyiségek sem a mi tulajdonunk vagy bérleményünk. Ugyanakkor a velük szemben támasztott követelmények - az arculatot, a kiszolgálás színvonalát, a biztonságot tekintve - nem kisebbek, mint saját üzleteinknél. Ez a válaszom - ha úgy tetszik - elvi része, de mivel a bűnesetek többnyire a gyakorlatban esnek meg, teendőink során ezt sem hagyjuk figyelmen kívül. Természetesen a magánlottózók üzemeltetőinek a biztonságtechnika kiépítésének anyagi terheiből a rájuk jutó részt át kell vállalniuk. - Marad-e az SzRt. teljes egészében állami tulajdon? A társaság ugyanis év elején felkerült a privatizációs szervezet listájára, a részben értékesítésre ajánlott vagyonelemek közé. - Akkor valóban rajta volt a listán, ám időközben formálisan is lekerült onnan. Ismereteim szerint pillanatnyilag nincs napirenden az SzRt. magánosítása, amiről egyébként a társaság tulajdonosa jogosult dönteni, nyilván alapos mérlegelést követően. Mindenesetre tény, hogy az SzRt. stabilan működő vállalat, forrásgondjai nincsenek, tőkeemelés nem szükséges. - Egy teljesen új, korszerűsített szerencsejáték-törvény megfogalmazásához az elmúlt egy évtizedben többször is hozzákezdtek. Legutóbb 2001-ben volt egy nagy nekibuzdulás, ám nem lett belőle semmi. Mi a garancia arra, hogy a mostani törekvés eredménnyel jár, nem csupán újabb módosításokkal változik a törvény? - A két évvel ezelőtti próbálkozás - amely az eredeti szándék ellenére csak bővítést hozott volna a szerencsejátékok szervezésében - a parlamentben különböző érdekellentétek miatt zátonyra futott. Ismereteim szerint a Pénzügyminisztériumban (PM) nagyon komolyan gondolják, hogy a 2003-as év egy teljesen újrafogalmazott, a mostanihoz képest korszerű szerencsejáték-törvényt hoz. Arra, hogy el is fogadják a képviselők, nincs garancia, viszont az új jogszabály létrehozására határozott törekvés érzékelhető. - Milyen változások várhatók? Van-e összefüggés a tervezett új szerencsejáték-törvény és a közelgő EU-csatlakozás között? - Az SzRt. részéről csak koncepciós javaslatokat fogalmazunk meg, szakértőink három lehetséges változattal, azok előnyeivel, hátrányaival foglalkoznak. Az egyik az itthoni szerencsejáték-piac liberalizálása, hasonlóan a nyerőautomaták üzemeltetési rendszeréhez. A másik a koncessziós változat, amilyen például ma a kaszinópiac vagy a lóversenyfogadás. A harmadik lehetséges megoldás pedig a minden területen érvényesített állami monopólium. A tervezet jelenlegi szövegváltozatát teljes egészében nem ismerem. Az Európai Unióban egységesen elfogadott, általános alapelvek vannak, de nincs uniformizált szerencsejáték-piaci elvárás, illetve jogszabály-harmonizációs kötelezettség. Minden tagállam saját nemzeti ügyének tekinti az erre a területre vonatkozó törvénykezést. - Így egy teljesen liberalizált szerencsejáték-piacon más országokból érkező befektetők is megjelenhetnek. Előfordulhat-e ez Magyarországon? - Ebből a szempontból a jelenlegi EU-gyakorlat szerint az egyes országhatárok nem átjárhatók. Ezzel megegyezik az itthoni szabályozás, hiszen külföldi szerencsejáték Magyarországon nem szervezhető. Hasonló falakba ütköznénk, ha mi próbálnánk más országban piacra lépni. Külföldi tulajdonú vállalkozás a mi piacunkon legfeljebb koncessziós engedéllyel működhetne, ahogy ez több magyarországi kaszinónál gyakorlat. Mindenesetre a kaszinó mostanában nem tűnik vonzó befektetésnek, hiszen a korábban kalkulált népes, folyamatosan érkező külföldi vendégkör elmarad. Ezt tetézi, hogy az évekkel ezelőtt megállapított és elfogadott koncessziós díjat fizetni kell, sőt időközben a csoportokban érkező vendégek után érvényesített adókedvezmények is megszűntek. - Veszteségesek lettek az SzRt.-érdekeltségű kaszinók? - Nem erről van szó. Tavaly is nyereségesek voltak, ám a forgalom nem éri el a korábbi mértéket, lassabban térül meg a befektetés. De hát induláskor ezzel a kockázattal is számolni kellett. - Ebből az is következik, hogy a mintegy két évvel ezelőtt Szegedre és esetleg Miskolcra tervezett új SzRt.-érdekeltségű kaszinó nem nyílik meg? - Nem tettünk le róla, de - a jelenlegi piaci helyzet miatt - körültekintőbb előkészítést kíván. Új kaszinó előbb Szegeden nyílhat, ám ehhez olyan vállalkozást keresünk, amely a befektetést teljes egészében vagy döntő hányadában finanszírozza. Elsősorban a jogszabály biztosította engedélybeszerzési lehetőségünket kínáljuk föl, ennél nagyobb kockázatot nemigen vállalunk. - Ugyanez érvényes az évek óta tervezett - a jogszabály-módosítás miatt eddig elmaradt -, ám még mindig napirenden lévő bukmékeri fogadási rendszer bevezetésére, illetve az országos hálózat kiépítésére? Ön lapunknak adott korábbi interjújában (NAPI Gazdaság, 2002. július 16., 1-5. oldal) azt mondta: előzetes ismeretei szerint ezt a befektetést itthoni magánvállalkozói forrásból is meg lehet valósítani. Manapság is így látja? - A mostani koncepció szerint kettéválasztjuk az országos fogadóiroda-hálózatot és a VLT-szerű (video-lottery) vállalkozást. Ebből adódóan a befektetés tervezett összege is változna, lényegesen kevesebbre lenne szükség. A feltételes mód azért indokolt, mert a vállalkozás beindításához még mindig nincs meg a jogszabályi háttér. Ezért is lenne fontos, hogy az új szerencsejáték-törvény még az idén megszülessen. Éppen emiatt nem érdemes ma még ennél az üzletágnál konkrétabb összegről beszélni. Ami pedig a VLT-rendszert illeti: a korábbi elképzelés alapvetően azzal módosulna, hogy az SzRt. nem tervezi nyerőautomaták üzemeltetését, amiből egyrészt az következik, hogy nagyon jelentős összeg befektetésétől, kiadásától - a gépek vásárlásától - mentesül a társaság, másrészt az üzemeltetéssel járó hétköznapi problémákkal sem kell foglalkoznunk. Ez utóbbiban az elmúlt évtizedben nagyobb tapasztalatra tettek szert a különféle nyerőautomatákat üzemeltető többnyire kisvállalkozások, magáncégek. Nekik - megállapodás szerinti díj ellenében - azt az informatikai rendszert kínálnánk föl, amellyel a nyerőautomatákat összekötve extranyereményekhez, szuperjackpothoz juthatnak a játékosok. A vállalkozók is érdekeltek lehetnek a VLT-rendszerhez kapcsolódásban, hiszen az országosan összekötött automaták nagy értékű jackpotja vonzóbbá teheti az egyes helyszíneken ezt a szerencsejátékot. Ám ennek megvalósításához is szükség van az új jogszabályra. - Addig is, mennyire vált be a skandináv lottónál a joker bevezetése? Ez a szám is az ötös lottó sorsolásakor derül ki. Ön szerint mennyire követhetőek a hét végi számsorsjátékhúzások, hiszen az ötös és a hatos lottó mellett ott a Luxor, a joker, valamint a kenó és a totó, góltotó is? - Nyugat-Európában és a kontinens északi országaiban népszerűbb a lottójátékokhoz kapcsolódó joker, mint nálunk. Itthon szeretnénk vonzóbbá tenni ezt a játékot, egyelőre nincs végleges javaslat a hogyanra. Az SzRt. munkatársainak egy része szerint érdemes lenne itthon is bevezetni azt a lehetőséget, hogy a játékos maga adja meg a jokerszámot. Mások meg azt mondják, hogy a szelvény kiválasztásával a játékos a neki tetsző számot is megválaszthatja. Egyelőre nincs értékelhető adatunk arról, hogy melyik megoldás tetszene a magyar játékosoknak. Érdekes például, hogy míg az észak-európai országokban a leporellószerűen összeállított kaparós sorsjegyekből a soron következőt kapja a játékos - s ezt ott természetesnek veszik -, addig nálunk a játékosok a legtöbb esetben ragaszkodnak a nekik tetsző sorsjegy kiválasztásának jogához. A hét végére sűrűsödő sorsolásokkal kapcsolatban pedig annyit: gondolkodunk azon, miként lehetne kínálatunkat egyenletesebbé tenni, beleértve a sorsolási időpontok esetleges módosítását is. Döntésre érett elképzelés még nincs. - Immár csaknem öt hónapja tart az ötös lottón a halmozódás, e hét végén már 1 milliárd 633 millió lesz a várható főnyeremény. Egy éven belül ez a második nagy összegű - egymilliárdot meghaladó - halmozódás, ami a korábbi tapasztalatok alapján hetente akár két-három milliárdos forgalmat is generál. A nyereményhalmozódások, valamint a féléves adatok ismeretében módosult-e az idei árbevételi terv? - A 2002-es árbevételi terv 82 milliárd forint volt, amit a tényleges szám végül - nem csak a halmozódásnak köszönhetően - messze meghaladt. Az idei évre 94,5 milliárd forintot terveztünk, s bár az első hat hónapban - az előzetes adatok alapján - mintegy 51 milliárdos forgalmat ért el az SzRt., ám felelősséggel nem prognosztizálható, hogy ez megismétlődik a második félévben. Az már inkább, hogy amennyiben a jackpotot most elvinnék, s a hátralévő öt hónapban jelentősebb halmozódás nem lenne, a tervet akkor is tudjuk teljesíteni. Sőt, megkockáztatom: túlteljesíteni.