Január 13-án 68 ponttal zárt magasabban a BUX, mint a korábbi, 1998. április 23-án elért 9016 pontos maximum. A csúcs azonban a következő napokban újra és újra megdőlt, január 14-én például 410 ponttal, a rákövetkező napon pedig újabb 364 ponttal, 9858 pontra emelkedett az index értéke (pénteken délután 9800 pont körül járt). Ezekben a napokban forintban számolva 9,3 százalékkal többet, dollárban azonban körülbelül 8-9 százalékkal kevesebbet ér az index, mint 1998-ban, ami a majdnem 20 hónapos időszakot figyelembe véve nem túl vonzó éves hozam. Ahhoz, hogy dolláralapon számolva az index elérje 1998. április 23-ai értékét, a mostani BUX-nak 10 820 ponton kellene állnia. Mivel az index számítása, összetétele, főként az indexben lévő részvények súlya is megváltozott az elmúlt másfél évben, érdekes lehet az az összehasonlítás, hogy a mai árfolyamokkal, de az akkori súlyokkal számolva milyen BUX-érték adódna. A 2000. január 17-i záróárakat az 1998. április 23-i indexbe behelyettesítve 10 374 pontos BUX-értéket kapunk. További bűvészkedés a számokkal: ha a Mol árfolyama az akkori, 6640 forintos szinten állna, akkor már 10 674 pont lenne a BUX. (A jelenség magyarázata, hogy a Mol súlya egyrészt erősen megnőtt az indexben, árfolyama ugyanakkor esett azóta - a szerk.) Táblázatunk néhány részvény árfolyamának és a cégek eredményének változását mutatja az említett időszakban. Látható, hogy dollárban csupán néhány részvény (Matáv, OTP, BorsodChem) tudott árfolyam-növekedést produkálni, ezek közül is csak a Matáv volt képes az adózott eredmény növekedésénél magasabb árfolyam-növekedést elérni. A BorsodChem és az OTP viszont annak ellenére elég jelentős erősödést tudott felmutatni, hogy az eredményük dollárban csökkent. Ez minden bizonnyal a jobb növekedési kilátásokkal és - a BorsodChem esetében - a vegyipar ciklikus természetével magyarázható. A Richter árfolyama viszont nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az eredménye, ami nyilvánvalóan az orosz válsággal hozható összefüggésbe. A Molnál az árfolyam csökkenése viszont összhangban van a gyenge eredményalakulással. (Ebben a számításban nem számszerűsítettük a növekedési lehetőségek jelenértékét, ami a jelenlegi árfolyamokban igencsak meghatározó lehet.) A feltörekvő piacok és ezen belül a magyar piac kilátásait figyelembe véve a BUX ebben az évben jelentős növekedés előtt áll. Miután a 2001. január 1-jén az eurózónához csatlakozni kívánó Görögország kikerül a feltörekvő piaci indexekből, az ezen piacokon befektető alapok portfóliójában a magyar papírok aránya megduplázódhat. Ezt a folyamatot elősegítheti az is, hogy - a kitűnő makroadatok fényében - a feltörekvő piacokhoz képest relatíve alulértékelt magyar tőkepiac felértékelődése várható. A hasonló kategóriába tartozó török, brazil, mexikói indexek 20-25 közötti P/E (árfolyam/nyereség hányados) mellett forognak, míg a magyar piac átlagos P/E-értéke a Matáv nélkül csak 13. A beáramló külföldi tőke hatására a magyar tőzsde átlagos P/E-értéke eszerint a 20-22-t is elérheti, ami 14 000-15 000 pontos BUX indexet jelentene. SMÁTROLA TAMÁS