A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A javaslattal szakértők szerint több probléma is van. Egyrészt rendkívül homályos, hogy az illetékmentességet ahhoz kötik, hogy "a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos" legyen. Kérdés, hogy ebbe a körbe mi tartozik bele − a javaslat bizottsági indoklása csak a házastársakat említi példaként, az élettársi kapcsolatról vagy az egyenesági leszármazottak közötti számlamozgásról nem szól −, pedig manapság jó pár diák kapja a szülőktől a zsebpénzt számlájára.

Kapcsolódó

Külön kérdés, hogy fennálló kapcsolatról kell-e hogy szó legyen, hiszen hónapról hónapra szülők tömege utalja előző házastársának a gyerektartás aktuális összegét − ha valamit, hát ezt valóban illene családpolitikai szempontok alapján kezelni. Ennél is komolyabb problémát jelent, hogy a hitelintézetek eddig az ügyfelek családi állapotára vonatkozó adatokat nem gyűjtöttek, így a szabályozást, elfogadása esetén, nem is tudnák egyből alkalmazni. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a banki ügyfél-azonosításról rendelkező jogszabály módosítására is szükség lehet, hiszen a családjogi szempontok alapján közhiteles anyakönyvi kivonatok bemutatása eddig nem volt előírás.

Amennyiben ezt nem írná elő jogszabály, komoly kérdés lenne, hogy a bankok mi alapján fogadhatnák el az ügyfél tájékoztatását arról, hogy melyik más személlyel állnak olyan kapcsolatban, amely megfelel a "részben azonos" kitételnek. Ebben az esetben érdekes lenne, hogy a valótlan adatok közléséért szankcionálható lehet-e az ügyfél, hiszen az illeték alanya a hitelintézet. (Az élettársi kapcsolat esetén külön problémát jelent majd a kérdés − ha nem csupán a jelenleg az egynemű párok számára fenntartott bejegyzett élettársi kapcsolatra szűkíti le a kedvezmény körét a törvény.) Ugyancsak érdekes helyzetet teremt, hogy a családi kapcsolat megszűnését kinek és mikor kell bejelenteni − szülő-gyerek kapcsolatnál a tanulmányok befejezése lehetne a határvonal −, de ezt sem tudja ellenőrizni a bank.