Az elmúlt napok fényében nem meglepő, hogy a kormány 2012-re is szigorú költségvetés készít, hiszen a legrosszabb körülményekre is fel kell készíteni magyar gazdaságot. A kormány által elfogadott számok szerint az államháztartás bevételei 1,9 százalékkal nőnek idénhez képest, ezzel párhuzamosan a kiadások 1,2 százalékkal, mindezt 4 százalékos inflációs várakozások mellett - vagyis a bevételek reálértéke 2,1 százalékkal, a kiadásoké 2,8 százalékkal csökken - olvasható a kormány most megjelent rendeletében.

Az államháztartás hiánya az idén 1184,2 milliárd forint lesz, ezt a felére, 606,4 milliárd forintra csökkentenék. Az idei magas hiány a Mol 21,2 százalékos pakettjének megvásárlása miatt alakul, enélkül számítva a hiány 687,37 milliárd forint lenne - ezt faragnák 606,4 milliárd forintra, ami nem tűnik teljesíthetetlen feladatnak.

A Széll Kálmán terv ismeretében nincs abban semmi meglepő, hogy 2012-ben folytatódik a költségvetési szigor, sőt újabb megszorításokra lehet számítani. Ez tükröződik vissza a Munkaerőpiaci Alap tervezett számaiban is: az idei 337,2 milliárd forint után jövőre már csak 282,9 milliárdot költ az alap - ami bő 16 százalékos csökkenés. Mint ismert, a parlament az utolsó tavaszi ülésnapján fogadta el a munkanélküli ellátásról szóló szabályok módosítását - csökkentve a munkanélküliségi járadék időtartalmát és összegét - ennek fényében érhető a megtakarítás. Ugyanakkor 2013-re már újra 317,7 milliárd forintos kiadással számol a kormány ezen a területen - ami 2012-höz képest 12 százalékos növekedést jelent.

A legnagyobb vesztes az egészségügy lehet jövőre

A kormány terveinek megfelelően a szociális ellátásokon is spórolnának a családi támogatásokra az idei 628,3 milliárd után jövőre 610 milliárdot költetnének. Kevesebb jutna a fogyasztói árkiegészítésre is - ez az előirányzat a közlekedési cégek állami támogatását takarja -, ahol a tervek szerint megvonnak januártól számos kedvezményt. Kormány számos területen visszafogja a költéseit: a publikált számok szerint a hiány csökkentése érdekében lefaragják az elkülönített pénzalapok kiadásait - így csökken a kutatás-technológia alap támogatása, de még a nukleáris alapnak is spórolnia kell, amely tartósan szuficites.

Kapcsolódó

Hasonló a helyzet az egészségügyben: az egészségbiztosítási alap kiadásai nominálisan 5,1 százalékkal csökkennek - amely a négy százalékos inflációt is figyelembe véve reálértéken kilenc százalékos lefaragást jelent. A kormány a tervek szerint jelentősen a gyógyszerkiadásokon spórolna a Száll Kálmán terv szerint - ám hogy lennének ekkora tartalékok a generikus programban - azt számos szakértő vitatja, mondván, hogy gyógyszerkiadások az elmúlt években számottevően csökkentek. Így ez a kiadáscsökkentés ebben a mértékben meglehetősen ambiciózusnak tűnik

Van, akinek nem kell spórolnia

Ugyanakkor lesz néhány terület, ahol nem a kiadások csökkentése lesz napirenden: a jelenleg lefejezésen áteső közmédia támogatása jövőre 10,4 százalékkal nőhetne - így erre a területre 64 milliárd forintot szán a kormány, ami 2013-ban még további négy milliárd forinttal nőne. Vagyis a mostani elbocsátások után sem lesz olcsóbb a közmédia működése - annak ellenére, hogy a kormányzati források ezzel magyarázzák a valóban pazarló közmédia átalakítását. A kulturális alap támogatásai is növekedhetnek - igaz mind a növekmény, mind a pénz mennyisége már jóval szerényebb, hisz négy százalékos növekedés után is erre a területre 9,2 milliárd forint juta az idei 8,8 milliárd után. A kormány a terveiben ezen a területen 2013-ra is hasonló növekedéssel kalkulál.

A romló gazdasági helyzetre utal, hogy növekvő állami kezességbeváltásra számít még jövőre, ugyanis az idei 35,4 milliárd után jövőre ezen a soron 37,5 milliárdos kiadással számolnak. A romló környezetre való felkészülés jegyében növelik meg a tartalékokat is az idei 123 milliárd után jövőre már 142 milliárdot 2013-ra pedig 197 milliárdos tartalékkal számolnak.

Szintén a romló gazdasági környezettel magyarázható, hogy a kormány a kamatkiadások növekedésével számol - annak ellenére, hogy az adósságráta számottevően csökken 2011-ben, köszönhetően a magánpénztári vagyon államosításának. Míg az idén a tervek szerint az államadósság után fizetendő kamatkiadásokra 1052,2 milliárd forintot terveztek, ez jövőre újra elérheti 1100 milliárd forintot. Itt érhető a kormány álláspontja, adósságfronton érdemes a legrosszabb verzióval számolni.

Csökkennek az adóbefizetések

A bevételi tervekben nagy meglepetés nem látható: a gazdálkodó szervezetek adóbefizetései a terveknek megfelelően csökkennek, amit a lakosság által fizetendő adók és a fogyasztási adók növelésével igyekszik a kormányzat ellensúlyozni. Itt elég csak az elmúlt napokban bevezetett chipsadóra utalni, de nem került le a napirendről a dohánytermékek adójának növelése sem.

A költségvetési kiadások tervezett alakulása (milliárd forint)
20112012változás
Kiadások összesen13838,614008,61,2
Központi költségvetés8894,29159,63,0
Egyedi és normatív támogatások214,9188,6-12,2
Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása58,764,810,4
Fogyasztói árkiegészítés109,0100,0-8,3
Lakásépítési támogatások126,0118,1-6,3
Családi támogatások, szociális juttatások628,3610,3-2,9
Költségvetési szervek fejezetek kiadásai4246,24245,70,0
Az államháztartás alrendszereinek támogatása1881,82132,013,3
Kamatkiadások1052,21100,84,6
Társadalmi önszerveződések támogatása3,83,80,0
Kormányzati rendkívüli kiadások16,44,1-75,0
Kezességbeváltás35,437,56,1
Egyéb kiadások32,732,2-1,7
Tartalékok123,9142,014,6
Befizetés az EU költségvetésébe258,1271,85,3
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások106,4108,01,6
Elkülönített állami alapok410,1353,2-13,9
Nukleáris Alap kiadásai16,714,5-13,4
Munkaerőpiaci Alap kiadásai337,2282,9-16,1
Kutatás- Technológiai Alap kiadásai46,045,6-0,7
Nemzeti Kulturális Alap8,89,24,1
TB alapok4534,34495,8-0,8
Nyugdíjbiztosítási Alap3074,63110,71,2
Egészségbiztosítási Alap1459,61385,0-5,1
Forrás: kormányrendelet