A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A fogyasztást terhelő adóknak − az áfaemelés, a termékdíjszerkezet átalakítása, a chipsadó vagy akár a bevezetésre váró telefonadó − elsősorban lélegzetvételhez kellene juttatniuk a költségvetést, alapot teremtve a gazdasági növekedéshez − mondta a Napi Gazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos szerint nem az adók vagy azok növelése jelent elsősorban problémát, hanem a bérkiáramlás, illetve az elmaradt gazdasági növekedés. A GDP nem volt képes kinőni az adónövekményt, és már látszik, hogy egyes adófajták visszafogták a részterületek növekedését.

A főtitkár szerint az OKSZ jelenleg is számolja, mennyibe kerül egy-egy háztartásnak a fogyasztást terhelő adótömeg. Mindez azonban egy csupasz adat lesz, azt ugyanis egyelőre nem tudni, hogy a vállalatok a telefonadó miatt megnövekedett költségeiket áthárítják-e a munkavállalókra.

  • Az áfa, a termékdíj, a chipsadó közvetlenül hat a fogyasztásra
  • A telefonadó vagy a sárgacsekk-adó közvetve és közvetlenül is
  • A válságadó a cégek költségszerkezetébe épülve növeli az árakat

Inflációt növelnek

Vámos úgy látja, a fogyasztást terhelő adókat felesleges kiragadni a teljes adókörnyezetből, nem érdemes csak ezen adatokból számolni az egy főre jutó többletterheket. A legfőbb kérdés az lehet, mekkora inflációs húzóerőt jelentenek ezek a közterhek; tavaly csak az élelmiszer-drágulás (nem a teljes infláció) 200 milliárd forintot húzott ki a háztartások zsebéből.

A drágulást azonban nemcsak a fogyasztást terhelő adók okozták, hasonló nagyságrendű elvonás lehet a forint gyengülése is. Itt pedig már tetten érhető az adópolitika mellett a magyar gazdaság makropályája, sőt az IMF-fel folytatott huzavona is. Ha erősödik a forint, enyhül az inflációs nyomás, erősebb forint mellett javul a fogyasztás.

Az adóemelések a feketepiacnak kedveznek

A kiskereskedelmi forgalomra a kormány korábbi, fogyasztást terhelő adópolitikája mellett erősen hat a kiskereskedelmet érintő válságadó is, a növekvő költségek egy részét a cégek áthárítják. Azonban éppen a válságadó mutatta meg, hogy annak mértéke (még ha kényszerpálya volt is a kormány részéről) visszafogta a növekedést, márpedig a kiskereskedelmi forgalom növekedése vagy akár a fogyasztás a GDP-növekedéssel korrelál.

Vámos szerint lehet vitatni a fogyasztási adókat, rossz időben rossz helyen kerültek a rendszerbe, ha azonban beindult volna a gazdasági növekedés, nem topogna egy helyben a fogyasztás. Egy viszont biztos − szögezte le a főtitkár −, az adóemelések a feketepiacot teszik vonzóvá, ezen a területen pedig nem igazán tapasztalható kormányzati részről előrelépés.