Milyen tényezők határozzák meg a jelenlegi, igencsak bizonytalan gazdasági környezetet, a lakosság pénzügyeit? A tavalyinál alacsonyabb infláció, megnövekedett háztartási jövedelmek és magas megélhetési költségek.

Mindennek köszönhetően a fókusz a megtakarításokra helyeződött, kulcsfontosságúvá vált, hogy értékálló konstrukciót válasszanak az ügyfelek, és érdemes hosszú távon gyarapodó megtakarításokkal tervezni – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője a pénzintézet keddi sajtótájékoztatóján.

A K&H biztos jövő felmérése szerint a középkorúak átlagos megtakarítása a második negyedévben 1,8 millió forint volt, ami visszaesést jelent a tavalyi 2,3 millió forinthoz képest, és a 2022-es szintet idézi. A rendszeres megtakarítók aránya 61 százalékra csökkent, vagyis ötből kettő középkorú ma már nem képes havonta félretenni. Akiknek sikerül, azok is inkább óvatosságból tesznek félre: a tartalékok 46 százaléka konkrét cél nélküli, biztonsági alapként szolgál.

Örömre ad okot, hogy az öngondoskodás fontosságát egyre többen elismerik, rekordértéket mutatnak a számok: míg 2021-ben a válaszadók 82 százaléka gondolta így, addig idén már 88 százalékuk.

A kitöltők háromnegyede a gazdasági helyzet miatt kevesebb tesz félre nyugdíjas éveire, ez az arány 4 évvel ezelőtt még csak 60 százalék volt, de a 2023 és 2024-es évekhez képest némileg javult a helyzet – ennek oka valószínűleg az infláció mértékének csökkenése (fontos megemlíteni, hogy arról szó sincs, hogy az infláció csökkent volna Magyarországon).

Lesz nyugdíj vagy ez ma már csak álom?

Annak ellenére, hogy nagyon fontosnak tartják az öngondoskodást, a többség (62 százalék) elsődlegesen az állami nyugdíjból tervez megélni. 72 százalékuk azonban elismeri, hogy az önmagában nem lesz elegendő a megfelelő életszínvonalhoz. 48 százalékuk mondja, hogy nehezen fog megélni a kincstár által utalt összegből, 26 százalékuk szintén úgy véli, beosztja a pénzt, de szerényen, közel negyedük szerint nem is lesz elég, és mindössze 3 százalék mondta, hogy kényelmesen megél majd az állami nyugdíjból.

A felmérés alapján a középkorúak szívesen visszavonulnának már 57 éves korukban, ugyanakkor úgy gondolják, hogy a valóságban 69 éves korukig kell dolgozniuk. A válaszadók 77 százaléka úgy látja, hogy a megélhetés biztosítása érdekében nyugdíj mellett is kénytelen lesz dolgozni.

Meghatározták a létminimumhoz szükséges havi összeget is, ez hat év alatt megduplázódott, jelenleg legalább 208 ezer forint szükséges. 268 ezer forintra azt mondják, hogy szűkösen, de meg lehet élni, míg 432 ezer forintot kell összeszedni ahhoz, hogy kényelmesen meg tudjunk élni. Itt persze az egyéni preferenciáknak és az életszínvonalbeli megszokások és elvárások nagy szórásának is kiemelt szerep jut.

Így pótolnák ki

Továbbra is vezet a nyugdíjcélú megtakarítási formák között az önkéntes nyugdíjpénztár, a válaszadók 32 százaléka rendelkezik ilyen szerződéssel. Emellett ingatlanból származó jövedelemből (25 százalék), nyugdíjcélú biztosításból (21 százalék), vállalkozásból származó jövedelemből (18 százalék), egyéb nyugdíjcélú megtakarításból (15 százalék) vagy gyermekektől kapott anyagi támogatásból (13 százalék) pótolják majd ki az emberek az állami nyugdíjat, minekután az nem elég az életszínvonal fenntartásához.

Már félretenni sem tudnak

A K&H friss kutatásából kiderült, jelentősen csökkent a rendszeresen megtakarítók aránya. Már csak 61 százalékuk tud rendszeresen megtakarítani, azok arányában, akik erre nem képesek, 5 százalékpontos növekedés volt tapasztalható egy év alatt.

Ezek átlagos értéke visszaesett a 2022-es szintre, jelenleg átlagosan 1,8 millió forint. A válaszadók 26 százaléka kevesebb mint 500 ezer forintot tud félretenni, az arány felfelé a következőképp folytatódik:

  • 500–999 ezer forint: 13 százalék;
  • 1–4,99 millió forint: 18 százalék;
  • 5–10 millió forint: 6 százalék;
  • 10 millió forint vagy több: 7 százalék.

Az is látszik a felmérésből, hogy a legtöbb megtakarítást (46 százalék) előre meg nem határozott céllal, pillanatnyi szükségletekre, tulajdonképpen egyfajta vésztartaléknak teszik félre. Emellett igen nagy arányt tesz ki a lakásfelújítás, nyugdíj-kiegészítés, utazás, gépkocsi, egészségügyi kiadások fedezése, de vannak, akiknél a gyerekek taníttatása és lakáshoz jutásának támogatása is felmerül a kiadások között.

Enélkül nem működik

„A középkorúak jelentős része pontosan érzékeli, hogy az állami nyugdíj önmagában kevés lesz, ennek ellenére sokan még mindig halogatják a tudatos nyugdíjtervezést. A rendszeres megtakarítás, különösen a nyugdíjbiztosítás időben elkezdve valódi biztonságot adhat, és segíthet abban, hogy a nyugdíjas évek a pihenésről szóljanak, ne a kényszermunkáról” – hangsúlyozta Székely Pálma.

A nyugdíjbiztosítás egyik legfontosabb előnye a hosszú távú hozam, valamint, hogy a befizetések után 20 százalékos, évente legfeljebb 130 ezer forintos adójóváírás is igényelhető. Ezek iránt látszik is a népszerűség, 2025. júniusra egy év alatt 12 százalékos növekedést mutat a szerződések száma, míg a piacon ennek a harmada, 4 százalékos emelkedés volt látható. Ezen szerződések díjbevétele is a piaci átlagot meghaladó növekedést mutatott, 23 százalékot, ezzel 9 százalékkal meghaladva a nyugdíjbiztosítási piac átlagát.

Kapcsolódó