A pénzügyi tartalék jelentősége tipikusan akkor válik kézzelfoghatóvá, amikor valami váratlan helyzet adódik: egy új okoseszköz vásárlás, akár nagyobb autós kiadás, ideiglenes munkahelyváltás vagy akár egy költözés. Ilyenkor nem az a döntő, hogy „van-e félretett pénz”, hanem az, hogy mennyi időre nyújt mozgásteret – és mennyire kényszerít gyors, sokszor kedvezőtlen kompromisszumokra.

Meddig elég? 

A K&H ifjúsági indexe szerint a múlt év negyedik negyedévében a 19–29 évesek havi nettó jövedelme 252 ezer forintot tett ki átlagosan. Megtakarítással pedig az érintettek több mint fele, 55 százaléka rendelkezik.  

A tartalékkal rendelkezők 34 százaléka tartozik abba a körbe, akik legalább 6 hónapig meg tudnának élni a felhalmozott összegből. Ezen belül 13–13 százalék említett legalább fél évet, illetve legfeljebb 1 évet. Így az is látszik, hogy 10 százalék alatti azoknak az aránya, akiknek több mint 1 évre elegendő tartalékuk van. Az országon belül vannak eltérések: az országos egyharmadhoz képest a keleti országrészben élő fiataloknak csak a 21 százaléka mondta azt, hogy tartaléka legalább 6 hónapra lenne elég jövedelem hiányában.

A megkérdezettek 40 százaléka viszont azt mondta, hogy maximum egy hónapig tudná kihúzni, 26 százalékuk pedig csak három hónapig tudná finanszírozni a mindennapokat, ha nem lenne bevétele.  

Negyedéves hullámzás

A K&H ifjúsági index hosszú távú adataiból kiderül, hogy 2012 óta a legalább 6 hónapra elegendő tartalékkal rendelkező fiatalok aránya átlagosan 34 százalékos volt, ami megegyezik a mostani eredménnyel. Ugyanakkor jelentős ingadozásokra utalnak a számok. Ennél kedvezőbb eredményt mértek például 2025 harmadik negyedévében, amikor 42 százalékos volt az arányuk, míg 2024 végén 37 százalékot tett ki. A rekordszintet pedig 2016 vége jelentette, akkor a fiatalok majdnem 50 százaléka számolt be erről. 

A kutatás eredményei összességében azt mutatják: miközben a fiatalok több mint fele már félre tud tenni valamennyit, a tartalék sok esetben inkább rövid távú „puffer”, mint valódi biztonsági háló. Ez pedig felértékeli a tudatos pénzügyi tervezést – különösen olyan élethelyzetben, amikor a munkahelyváltás, a lakhatási kiadások vagy a képzések költségei a 19–29 éveseknél amúgy is gyakran gyorsan változnak.

Kapcsolódó