Ausztria évek óta az egyik legnépszerűbb célpontja a magyar kivándorlóknak, de a számok mögött nagyon különböző élethelyzetek, motivációk és kényszerek húzódnak meg – írja a Pénzcentrum. A lehetőségek és kihívások ma már egészen más képet mutatnak a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest, legyen szó a hivatalos eljárásról, munkaerőpiacról, vagy a lakhatási viszonyokról.

Anett Weinzierl, személyügyi és HR szakértő, üzleti coach, és a WD Jobshilfe vezetője arról beszélt, hogy statisztikai becslések alapján jelenleg 110-130 ezer magyar állampolgár él életvitelszerűen Ausztriában, és további mintegy 50 ezren ingáznak naponta Magyarországról. A szezonmunkások és az idősgondozók tömege ugyanakkor továbbra is nagyrészt láthatatlan marad a statisztikákban.

Kapcsolódó

A magyar munkavállalók legnagyobb része továbbra is a vendéglátásban, a szállodaiparban és a szezonális munkákban helyezkedik el, különösen a síterepeken. A szobalányi, takarítói munkákban is sok a magyar, mert kevés nyelvtudással is el lehet helyezkedni. Hozzátette, hogy aki középfokon tud németül, annak már megnyílik az egészségügyi szektor, de ehhez szakirányú végzettség és honosítás is kell.

2026 több változást is hoz: általános béremelések léptek életbe, ugyanakkor a családi pótlék inflációkövető emelését két évre felfüggesztették, nőtt az autópálya-matrica és a dohánytermékek ára, és egyre gyakoribbak az öt évre szóló albérleti szerződések, amely stabilabb, de hosszabb elköteleződést jelent a bérlőknek.

Újdonság a részleges nyugdíjba vonulás lehetősége is, amely rugalmasabb átmenetet kínál az idősebb munkavállalóknak. Aki eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, dönthet úgy, hogy csökkentett munkaidőben tovább dolgozik, miközben már résznyugdíjat kap.

A választások után 2022-ben drasztikusan megugrott a kiköltöző családok száma, onnantól kezdve pedig folyamatosan nőtt a számuk. Azonban egyre több nyugdíjas dönt a kiköltözés mellett a család közelsége, kiszámíthatóbb élet, és a nyugodtabb társadalmi közeg miatt.

A lakhatás azonban komoly kihívás: egy garzon ára 110-140 ezer euró körül mozog, a kétszobás lakások pedig jellemzően 200 ezer eurótól indulnak, különösen Bécsben, ahol rendkívüli a kereslet. Ez azt jelenti, hogy egy magyarországi ingatlan eladásából valóban lehet osztrák lakást venni, de csak akkor, ha az eladott ingatlan értéke elég magas, vagy ha a költöző beéri kisebb alapterülettel.

A leggyakoribb hibák közé tartozik a nyelvtudás alábecsülése, és az irreális elvárások. 

Bár uniós állampolgárként munkavállalási engedély nem szükséges, a tartózkodási engedély megszerzéséhez háromhavi bérpapírra, TB-jogviszonyra és bizonyos jövedelmi minimumokra van szükség.

Aki ezt megszerzi, hozzáfér az osztrák szociális hálóhoz – fűtési támogatás, munkanélküli ellátás, segély, albérleti támogatás –, amely továbbra is az egyik legerősebb Európában.

Anett Weinzierl arról is beszélt, hogy a bérezést illetően a vendéglátásban nettó 1800-2200 euró teljesen reális. A szobalányok nettó 1800 eurót is kereshetnek. A bérkategóriák a kollektív szerződésektől függenek, és tartományonként eltérhetnek. Tirolban például magasabbak a bérek, Burgenlandban alacsonyabbak. 

Két fontos dologra is felhívta azonban a figyelmet: a telítődött munkaerőpiac és az ügyintézés miatt a német nyelvtudás óriási előny. A másik pedig az, hogy a kiköltöző ne onnan akarjon indulni, ahol otthon abbahagyta. Bár lehet, hogy kétkezi munkával kell kezdeni, és esti nyelvtanfolyamra járni, de hosszú távon megtérül a belefektetett idő és energia.