Szeptember 4-én még csak a júliusi kiskereskedelmi adatokat ismerhetjük meg, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó augusztusi számaira pedig október elejéig várnunk kell, így arra is, hogy lássuk a kerek, egész nyári nagyképet. Mindenesetre az erős alap, hogy júniusban pluszban jártak éves alapon az eladások: a forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Élelmiszerben 3,7, non-foodban 3,9, üzemanyagban 2,5 százalékos volt az értékesítési többlet. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,9 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké lényegében nem változott. A KSH adatai szerint összességében pluszos volt az idei első félév is, a 2025. január-júniusi időszakban 3,1 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom.

Százmilliárdok szivárognak a kiskereskedelembe

Ami a további kilátásokat illeti, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozásai szerint a több százmilliárd forint vándorolhat pluszban a boltok kasszáiba összefüggésben a jövedelempótló intézkedésekkel.

Számításaink alapján a kormányzati intézkedések – többek között családi adókedvezmény emelése, háromgyerekesek szja mentessége, nyugdíjas utalvány – 2025-ben 285 milliárd forintot hagyhatnak a családok zsebében, melyből mintegy 190-230 milliárd forint csapódhat le a kiskereskedelemben, ami 0,7-1,1 százalékkal emelheti a forgalmat

– mondta az Ecomonxnak Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára.

Kifejtette: ha a kiskereskedelemben megvizsgáljuk hogy ez milyen mértékben javíthatja az év utolsó negyedévében a dinamikát, azt mondhatjuk, hogy ennek egy része az alap makropályában nem volt benne, vagyis addicionális, a tárca becslése szerint a negyedik negyedévben 0,5 százalékponttal javíthatja az alappályán 3 százalékkal bővülő kereskedelmi forgalmat. Igaz, a többletjövedelem lecsapódhat olyan költésekben is, amelyek nem a kiskereskedelmi forgalomhoz tartoznak (szolgáltatás-fogyasztás, külföldi fogyasztás, e-kereskedelem egy része stb.). 

Gerlaki Bence előrebocsátotta: 2026-ban már 690 milliárd forint lesz a többletjövedelem a bevezetett intézkedések hatására családoknál, melyből 365-485 milliárd forint jelentkezhet le a kiskereskedelemben.

Segít számegyenesre helyezni mindezt, ha rögzítjük, a legutóbbi KSH-tájékoztató szerint júniusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1702 milliárd forintot ért el.

Fókuszban az akciók és a saját márkás termékek

Addig is érdemes megvizsgálni, a június-augusztusi tapasztalatokat mérlegre téve, hogyan alakult a fogyasztás, milyen nyár áll a szektor mögött.  

„Az üzletek forgalma értékben enyhén növekedett” – összegezte a nyári hónapok tapasztalatait az Economx érdeklődésére Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója. A fogyasztói trendeket úgy jellemezte, hogy a vásárlók jelentős mértékben előnyben részesítik az akciós és a saját márkás termékválasztékot.  „Ennek hatására ezeknek a termékeknek a forgalmi részaránya érzékelhetően növekedett” – mutatott rá a szakember.

A diszkontokat, hiper- és szupermarketeket is a tagságában tudó Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) úgy összegzett, hogy „több vállalat a 2025. évi értékesítési tervtől elmaradó forgalomról számolt be.” Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára az Economxnak elmondta:

  • az értékesítési volumen jellemzően 1-3 százalékkal meghaladja a tavaly nyári időszakot,
  • de a vállalatok nagy része a 4-5 százalékos reálkereset-növekedés miatt ennél nagyobb növekedésre számított.

„Az élelmiszer-forgalomnövekedés összeségében elmarad a bázisidőszaki (2024 nyári) dinamikától, ezen belül a szaküzletek, illetve kisboltok értékesítési volumenváltozása bázis vagy bázis alatti, nem utolsósorban az árrésstop közvetett negatív hatása miatt. Az iparcikkek értékesítése kismértékben meghaladhatja az egy évvel ezelőtt értékesítést” – sorolta Kozák Tamás.

Üdülőövezetek, szezonális kedvencek

A nyári szezon rendszerint forgalomnövekedést hoz az üdülőövezetek áruházaiba, például a Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó vonzáskörzetében, aki belföldön pihent az utóbbi időszakban, mindezt tapasztalhatta. Emellett ennek az időszaknak is megvannak a szezonális kedvencei, a vásárlói kosarak jelentős részébe kerülnek sörök, üdítők, ásványvizek, friss zöldségek, gyümölcsök, fagylaltok, jégkrémek, grilltermékek.

A sör, üdítő és ásványvíz kategóriák forgalma az év többi részéhez viszonyítva körülbelül 20 százalékkal nőtt

– állapította meg lapunknak Fodor Attila. Elmondása szerint a jégkrémek eladása 35-40 százalékkal haladja meg az év eleji vagy év végi időszakét, ugyanakkor összehasonlítva a tavalyi értékesítési adatokkal, némi visszaesést lehet tapasztalni, vélhetően a beszállítói árak emelkedésének hatására. „A grill szezontermékek forgalma egész évben csak szinte a május-augusztusi időszakra korlátozódik” – tette hozzá a CBA kommunikációs igazgatója. 

Az OKSZ főtitkára ezt azzal egészítette ki, hogy a júniusi meleg a sörök, üdítők, ásványvizek fagylaltok, jégkrémek forgalmában jelentett erősebb időszakot, míg tavaly inkább a júliusi időjárás határozta meg ezeknek a termékeknek a keresletét. Az augusztus e tekintetben hasonlóan alakult idén a múlt évihez. Kozák Tamás a gyümölcsöknél és a zöldségek egy részénél (például a paradicsomnál) várható bázis vagy az alatti értékesítés az időjárással, illetve a szűkebb kínállattal összefüggésbe hozható áremelkedés miatt.

A „nyaralós áruházakra” vonatkozó felvetésre a kereskedelmi szövetségnél úgy reagáltak: a nagyobb tavaink, üdülőövezetek üzleteiben az országos átlagot kismértékben meghaladó forgalom kísérhette a nyári hónapokat, miközben a fővárosban nem volt tapasztalható az értékesítési volumen emelkedése. „Ott, ahol a vásárlói döntésben kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság (például rövid ellátási lánc, illetve speciális fogyasztói igények jelentkeznek a gluténmentes, laktózmentes termékek iránt), ott a magasabb minőséget is inkább hajlandóak megfizetni a vásárlók, ilyenek lehetnek az organikus, bio minősítésű élelmiszerek.

Kapcsolódó