Az már nem titok, hogy idén tovább nőnek a nyugdíjkiadások, mivel a nyugdíjakat emelik, és nemcsak a teljes 13. havi nyugdíj, hanem a 14. havi nyugdíj első részlete is megérkezik 2026 februárjában.

Ez jelentős pénztömeg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása szerint a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások 2025-ben meghaladták az egy évvel korábbi szintet. Tavaly december végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7300,6 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2916,3 milliárd forint kifizetése történt meg.

A több mint 7300 milliárd forintos nyugdíjkiadás nagyságrendje jól érzékelteti a rendszer súlyát: ez az összeg kétszerese a vállalati szektor adóbefizetéseinek (3537,4 milliárd forint), és jóval meghaladja a lakossági befizetéseket – például a személyi jövedelemadót és a gépjárműadót –, amelyekből 5205,1 milliárd forint folyt be az államháztartásba. A nyugellátásokra fordított összeg nagyságrendileg az éves áfabevételekkel is összemérhető (8265,4 milliárd forint). Idén minden bizonnyal 8 ezer milliárd forintnál is többet fizet ki az államháztartás nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra.

Megnéztük azt is, hogy mindez mekkora arányt képvisel a teljes államháztartási kiadáson belül.

2025-ben az államháztartás kiadási oldala 44 930,3 milliárd forintot tett ki, ami a törvényben előirányzott érték 104,9 százaléka, azaz közel 2000 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet. Ebből következően a nyugdíjakra fordított kiadások a teljes kiadási oldal 16,2 százalékát tették ki. Másképp fogalmazva:

az állam minden elköltött 100 forintjából több mint 16 forint nyugellátásra ment el.

A rendelkezésre álló adatokból az is látszik, hogy az elmúlt években nemcsak a nyugdíjkiadások összege, hanem azok aránya is folyamatosan emelkedett.

Főbb adatok 2025-ből:

  • A nem rendkívüli hónapokban átlagosan 500 milliárd forint körüli összeget költöttek öregségi nyugellátásokra.
  • Februárban a 13. havi nyugdíj kifizetése miatt a havi kiadás közel a duplájára emelkedett, míg novemberben az egész évre visszamenőleg kifizetett 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés mintegy 100 milliárd forinttal növelte meg az adott havi kiadásokat.
  • Az összes nyugdíjszerű ellátás 2025-ben 7301 milliárd forintot tett ki, ebből 672 milliárd forint volt az egyéb nyugdíjszerű juttatások összege.
  • A társadalombiztosítási járulékból befolyt bevételek 8,6 százalékkal, a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek 7,4 százalékkal nőttek 2024-hez képest.
  • A két bevételi forrás nagyjából fele-fele arányban oszlott meg: 2965 milliárd forint érkezett TB-járulékból, míg 2904 milliárd forint szochóból.
  • A Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya 760 milliárd forint volt, amelyből 487 milliárd forintot a járulékfedezet nélküli 13. havi nyugdíj okozott.
  • Az Egészségbiztosítási Alap 2025-ös kiadásai 4902 milliárd forintot tettek ki, ami 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
  • Az egészségcélú bevételek között 2021 milliárd forint TB-járulék, 435 milliárd forint szociális hozzájárulási adó, valamint 414 milliárd forint egyéb bevétel – például népegészségügyi termékadó – szerepelt.
  • A nyugdíj- és egészségcélú kiadások együttesen 11 540 milliárd forintra rúgtak, miközben a bevételek 8326 milliárd forintot tettek ki.
  • A két nagy társadalombiztosítási alap összesen 2700 milliárd forint központi költségvetési támogatást kapott, ami meghaladta az eredetileg tervezett 2454 milliárd forintot.
    2019 és 2025 között a nyugdíj- és egészségügyi kiadások közel megduplázódtak (+91 százalék), miközben a bevételek 66 százalékkal emelkedtek.
  • 2026-tól a 14. havi nyugdíj részleges bevezetése további 170 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetés számára, az első részlet februárban esedékes.

Kapcsolódó