1982. december 1. 

   Hatályba lép az Elnöki Tanács 1982 évi 26. törvényerejű rendelete a kötvényről. Az új jogszabály alapján az Állami Fejlesztési Bank (ÁFB) szervezésében az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (a Mol elődje) tízéves, 11,5 %-os kamatozású kötvényt bocsát ki, "kizárólag gazdálkodó szervezetek számára". 

1983 december. 

   Az OTP -mint a helyi tanácsok fő finanszírozója - 79 M Ft értékben bocsát ki kommunális szolgáltatás igénybevételére jogosító "gázkötvényeket", de az alacsony (5-7 %) kamatozás miatt a kötvényeknek csak harmada talál gazdára. 

1984 február 1. 

   Az állami költségvetés növekvő hiányának finanszírozására a kormány kényszerkötvényjegyzésre szorítja az állami vállalatokat és szövetkezeteket. A z MNB "alvóbankja", a KVH Rt. Által kibocsátott kötvények lejárata 15 év, kamata a piaci kamatszint harmada, 4 %. 

1984. március 15. 

   Az ÁFB szervezésében megjelenik az első lakossági kötvény, a Pest Megyei Iparcikk-Kereskedelmi Vállalat hétéves, 20 M forintos kötvénye. 

1984 március 31. 

   Az első lakossági kötvény-siker: a Skála-Coop 300 milliós kötvénye három nap alatt elfogy, utána a Lehel piacon árulják 10 %-os felárral. 

1984 szeptember. 

   Az ÁFB publikálni kezdi vételi és eladási árfolyamait, a kötvényeket 2 %-os marzzsal forgalmazza. Az árakat nem a kereslet-kínálat, hanem kizárólag a kamatfizetés időpontja határozza meg. Megkezdődik a másodlagos kötvénypiac kialakulása. 

1986. január. 

   Az ekkor még kereskedelmi banki feladatokat is ellátó MNB is beszáll alakossági kötvények piacára és létrehozza kötvényirodáját. 

1986 október 18. 

   Az első "nyílt nap" az ÁFB-ben. Hardy Ilona szervezésében közvetlenül, aukciós formában találkozik a bank helyiségeiben a kereslet és a kínálat, a kialakult árfolyamok már hatnak a bank "hivatalos" árjegyzéseire is. 

1987. június. 

   Kamatverseny indul a lakossági kötvénypiacon, megjelennek az első 12 %-os kamatozású kötvények. A régi kötvények kibocsátói - a forgalmazó bankok nyomására- "önkéntes" kamatprémiumokat ajánlanak fel a kötvényeik tulajdonosainak. 

1987. július. 

   Nyilatkozat a magyarországi értékpapír-kereskedelem összehangolásáról. 

1987. december. 

   Értékpapír-kereskedelmi megállapodás aláírása, a 22 aláíró bank még nem tőzsde, csupán információs és kereskedelmi centrum kialakítását jelöli meg célként. Debreczeni Kálmán és Bácskai Tamás kezdeményezésére megalakul a Magyar Tőzsdealapítvány. 

1988. január 19. 

   Az első "kísérleti tőzsdenap". Először jelenik meg a nyilvánosság előtt a tőzsde mint cél. A részt vevő bankok több mint százmillió forint értékben adnak-vesznek kötvényeket, kizárólag saját számlára. 

1988. február 2. 

   Az első magánszemélytől - kötvényvásárlásra - érkező tőzsdenapi megbízás teljesítése. 

1988. március 5.-7 

   Az első lakossági kötvény kibocsátása, 11 %-os kamattal. 

1984. május 

   Tőzsdekonferencia a Hiltonban, az előadók között a későbbi tőzsde valamennyi fontos szereplője, valamint a hivatalosan most először fogadott André Kostolany , a magyar tőzsdések doyenje szerepel. 

1988.május. 

   A fokozódó inflációs nyomán miatt mind többen adják el - a mesterségesen magasan tartott - árfolyamok kötvényeiket a bankoknak, a bankok "árkartellbe" tömörülve próbálnak védekezni a spekulánsok ellen. A piacon már 350 kötvény forog, összesen mintegy 40 milliárd forint összértékben. 

1988. július 1. 

   Az első - értékpapír-piaci - tőzsdetanács megalakulása, elnöke Járai Zsigmond. 

1989 január. 

   Megalakul a Budapest Bank és a bécsi Creditanstalt közös brókercége, a CA-BB, a későbbi privatizációs emissziók legnagyobb szervezője. Vezetője Simor András. 1991-ben a CA kivásárolja a BB-t. 

1989. április. 

   Az Agrimpex és a Konzumbank tőzsdeszemináriuma, ahol felvetődik az árutőzsde megalakításának gondolata. 

1989 május. 

   A tőzsdetanács elnökségét - Járai pénzügyminiszter-helyettesi kinevezése miatt - Faluvégi Lajos egykori pénzügyminiszter veszi át, aki sokat segít a formálódó tőkepiacnak. 

1989. augusztus 15. 

   Az Agrimpex, a Konzumbank, a Kereskedelmi Bank, a Mezőbank, a Zöldker Egyesülés és a Bács Megyei Zöldért 1,9 millió forintos törzstőkével megalakítja a Terménytőzsde Kft.-t. Ügyvezetője az agrimpexes Keresztesi Szergej. 

1989 október. 

   A banki pénztárakban zajló kötvényforgalmat adminisztratív úton terelik az amúgy meglehetősen lanyha forgalmú tőzsdenapokra, megszűnik a másfél évvel ezelőtti árfolyamvédő megállapodás. Heti öt tőzsdenap a Váci utcában. 

1989 október 25. 

   A MOM Művelődési Házban több mint 200 résztvevővel lezajlik az első gabonatőzsdenap. 

1989. november 8. 

   A Konzumbank Vitkovics Mihály utcai székházának pincehelyiségében megszületik az első határidős gabonaüzlet: takarmánykukoricát kötnek 1990. márciusi szállításra, 6 kontraktust 5850 forintos tonnánkénti áron. 

1990. január. 

   Az árutőzsde feljön a fényre: a pincéből a szerveződő értéktőzsdének is helyet adó Váci utcai irodaházba költözik. Heti egy tőzsdenap. 

1990. február 1. 

   Életbe lép az első értékpapírtörvény (1990. évi VI. tv.), amely már szabályozza a nyilvános kibocsátás fogalmát, és szabályozza a tőzsde jogállását. A törvény kidolgozásában nagy szerepe van Járai Zsigmond pénzügyminiszter-helyettesnek. 

1990. március. 

   Árutőzsdei brókerképző tanfolyam. Az ötven résztvevő közül az öt legjobb egy hétre Chicagóba utazhat. 

1990. április. 

   Megalakul a második brókerház, a Girocredit Zelnik Péter vezetésével. A céget később az Erste veszi át. 

1989. június 19. 

   Negyvenkét bank, brókercég és biztosító, valamint a Magyar Nemzeti Bank "a tőke hatékony áramlását, a privatizáció valóságos végrehajtását, a befektetői bizalom kialakulását, illetve helyreállítását" szem előtt tartva 211,6 millió forintos alapító vagyonnal megalapítja a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT). A tőzsde elnöke Bokros Lajos. 

1990. június 21. 

   A tőzsde megnyitása. A Váci utca 19. alatti irodaház első emeletének 80 négyzetméteres "termében" megtartott első - másfél órás - kereskedési napon az első nyilvánosan kibocsátott részvény, az IBUSZ 4900 forintos emisszió után 8000 forinton zár. A teljes egészében nyílt kikiáltással zajló kereskedést kezdetben egy 12 személyi számítógépből álló lokális rendszer támogatja, ez végzi az egymás közötti ügyletek feldolgozását. A látogatókat csak egy jelképes korlát választja el a kereskedőktől, így a megbízások néha "közvetlen úton" érkeznek, noha ez elvileg tilos. 

1990. július 18. 

   A Budapesti Árutőzsde (BÁT) alakuló közgyűlése, a 28 alapító tag létrehozza a gabonaszekciót. A Terménytőzsde Kft. Árutőzsde Kft.-re változtatja nevét. 

1990. október. 

   Megszületik a Bevezetési és forgalomban tartási szabályzat a BÉT-en. A bevezetés feltétele a nyilvános kibocsátás és a bevezetési tájékoztató. A bevezető tőzsdetagnak az adott részvényből 15 tőzsdenapon keresztül legalább 100 ezer forint névértékű mennyiséget kell eladásra felkínálnia. A BÉT Phare-támogatásra pályázik kereskedési rendszere fejlesztése érdekében. 

1990. november 13. 

   A 199 forinton kibocsátott Fotex-részvények bevezetése, a kibocsátás öthatoda (432 ezer darab) megfordul az első napon, a Fotex 316 forinton zár. 

1990. december. 

   Az Árutőzsde Kft. alapítói hússzekció létrehozásáról döntenek. 

1990. december 31. 

   Az összes hivatalosan be nem vezetett, de a forgalomban addig megtűrt értékpapír - valamennyi kötvény és a bankrészvények - kikerül a tőzsdéről. Néhány bank (például az MHB) vételi és eladási megbízásokkal búcsúzóul még feltornássza saját papírja árfolyamát. A BÉT forgalma 1990-ben összesen 3,5 milliárd forintra rúgott, amelyből félmilliárd a hivatalos megnyitó előtti tőzsdenapokra esett. A forgalom 90 százalékát a részvények, a többit a kötvények adták. 

1991. január. 

   Elindul a tőzsde központi elszámolási rendszere, a Keler elődje. A BÉT minden tőzsdetagnak nyit az MNB-ben egy elszámolási számlát, és ezt terheli, illetve ezen írja jóvá az eladások ellenértékét. Az értékpapír-forgalom fizikailag zajlik, még nincs központi nettósítás. A brókerek gyakran a tőzsdeteremben cserélik ki az előző nap megvett, illetve eladott részvényeket egymás között. 

1991. április 2. 

   Először publikálják - az év elejéig visszaszámolva - az ideiglenes tőzsdeindexet (BTI). Kezdőértéke az 1991. január 2-i állapot=1000 pont. A tőkeérték-súlyozású index hat részvényt - IBUSZ, Fotex, Martfűi Sörgyár, Müszi, Skála, Sztráda - tartalmaz. 

1991. június 4. 

   A BÁT-on megnyílik az élőállat- és hússzekció. 

1991 június. 

   Megalakul a Közép-Európai Brókerképző Alapítvány, amely a későbbiekben a brókervizsgákat is szervezi. 

1991. június 21. 

   Az első születésnapon bevezetik az első kötvényt a tőzsdére, a Postabank kötvényét. (1993-ban csendben kivezették, a csaknem egy évtizedig "tőzsdére készülő" bank végül soha nem jutott el részvényével a parkettre.) A mai, de akkor még nem használt tőzsdeterem alatti trezorban - amelyet még a Vörösmarty téri szecessziós banképület építtetője, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár használt egykor - megnyílik a tőzsde központi értéktára, amelyet két évvel később a Keler "örököl". Ez vezeti a tagok értékpapírszámláját. 

1991. augusztus 1. 

   Perivatizációs kibocsátás: a Zalakerámia részvényei eljutnak a tőzsdére ( kibocsátási árfolyam 1518 Ft). 

1991. szeptember. 

   Az elektronizálás kezdete: a nyilvános ajánlati könyv bevezetése, eleinte három részvényre. 

1991. november. 

   Megkezdődik a magyar állam 61,6 millió forintos apportjaként kapott Vörösmarty téri tőzsdeterem átépítése. 

1991. december 16. 

   Bevezetik az első államkötvényt a tőzsdére.(1994/A, induló kamata 37 százalék.) 

1991. december 31. 

   A BÉT első teljes üzleti éve 110 milliós bevétel mellett 7 milliós nyereséggel zárul. A bevétel 42 százalékát a tőzsde állampapírjainak kamatbevétele adta, a tagok és a kibocsátók befizetései 27-27 millióra rúgtak. A BUX egy év alatt 16,2 %-ot veszít indulóértékéből. 

1992. január. 

   A BÁT a Bajcsy Zsilinszky úti kereskedelmi központba költözik. 

1992. január 22. 

   A BÁT tagjai kivásárolják a Terménytőzsde Kft. alapítóit. Az 50 millió forintos vételárat a gabona- és hússzekció 50-50 tagjának egyenként 500 ezer forintos befizetése fedezi. A tervek szerint a jövőben háromszekciós lenne a BÁT: agrár-, pénzügyi és energiaszekció alakulna. 

1992. február 24. 

   A NYMEX (a New York-i olajtőzsde) együttműködési megállapodást ír alá a BÁT-tal egy Közép-Európai Energiatőzsde megvalósítása érdekében. Az elképzelés - bár időről időre mindkét tőzsde felmelegíti - máig sem valósult meg. 

1992. május 4. 

   A kereskedés a Vörösmarty téri új tőzsdeteremben folytatódik, a fő újdonság a teremben lévő 50 kis (80 x 90 centiméteres) telefonos háttériroda, amelyekben a brókerek foglalnak helyet, ha éppen nem a levezető előtt tömörülnek és igyekeznek egymást túlkiabálni. A látogatóteret hangszigetelt üvegfal választja el a kereskedőktől. Bevezetik az első befektetési jegyet és a diszkontkincstárjegyet. 

1992. június 21. 

   Tőzsdei szabadpiaci kategória indulása, a szabályozott otc-piac a brókercégek ellenérdekeltsége miatt összesen hét megkötött ügylet után csendben elhal. 

1992. augusztus. 

   Az Ybl Bank - a tőzsdét jórészt elkerülő - bukása nyomán bevezetik a letéti rendszert (TEA), ezáltal javul a teljesítés biztonsága. 

1992. szeptember 4. 

   A BÉT első igazgatója, Hardy Ilona lemond, a Tőzsdetanács megbízottként Lotfi Farbodot nevezi ki utódjává. 

1992. november. 

   Kereskedési újítások: a kistételes kereskedés, a minimális lépésköz és a kötésegységek bevezetése, egyik sem marad meg sokáig. 

1992. december 1. 

   A kárpótlási jegy tőzsdei premierje, az első kötés 800 forinton születik. 

1992. december 9. 

   A BÁT közgyűlése devizaszekció beindításáról dönt. E téren erős verseny indul a két tőzsde között. 

1992. december 17. 

   BÉT-BÁT-megegyezés az árutőzsdetörvény szükségességéről és a Keler közös megalapításáról. A devizapiac a megállapodás szerint versenyterületnek számít. 

1992. december 21. 

   Folytatódik a tőzsdei privatizáció. Bevezetik a Pick, két nap múlva a Danubius részvényeit, előbbinek 1200, utóbbinak 1000 Ft a kibocsátási árfolyama. 

1992. december 31. 

   Megszűnik a bankok tőzsdei kereskedési joga. Ekkor még úgy tűnik, a magyar értékpapírpiac az angolszász modellt követi. 

1993. január. 

   Ismét költözik a BÁT. Az új székhely a Róbert Károly körúti irodaház, ahol az év végére készül el az egyszerre három szekció működését biztosító árutőzsdei terem, amelyet látogatói tér vesz körül. 

1993. március 16. 

   Elindul a BÁT devizaszekciója. 

1993. március 21. 

   Üzembe helyezik a Központi Piactámogató Rendszert (CMSS). Az addigi, PC-ken alapuló Novell rendszert felváltó Transquik kereskedési rendszer 2 millió ecu-s (eurós) költségéhez a brit kormány know-how alapja és a PHARE-program is nyújtott támogatást. 

1993. április 3. 

   Egy 2 milliárd forintos államkötvényüzlet átmenetileg "kiakasztja" a frissen installált - és brit hazájában nem tíz számjegyű ügyletekhez szokott - Transquik rendszert. 

1993. április 10. 

   A Tőzsdetanács újraválasztása. Bokros Lajos elnök marad, ügyvezető igazgatóvá Rotyis Józsefet választják a tagok. 

1993. május 27. 

   Bevezetik a Zwack Unicum részvényeit. 

1993. június 21. 

   A tőzsde harmadik születésnapján 700 ponton a BUX-index. Hivatalosan is megnyitják a már eddig is használt, a tőzsdeteremtől hangszigetelt üvegfallal elválasztott látogatóteret. 

1993. szeptember. 

   Elindul a BÉT első hosszperiódusa, az index átlépi az 1000 pontos határt. Az első, bíróságra is eljutó bennfentes-botrány: a Novotrade vezérigazgatóját később jogerősen is elítélik bennfentes információk birtokában folytatott kereskedés miatt. 

1993. október. 

   Megalakul a Concorde Értékapapír Rt., vezetője Jaksity György. 

1993 október 12. 

   Megalakul a Keler Rt., az 500 M Ft-os alaptőkén az MNB, a BÁT és a BÉT osztozik. A két tőzsde 125-125 milliós hozzájárulásának fele az addigi elszámolási rendszer apportja. 

1993 december. 

   Újra nekilódul a privatizáció. Néhány napon belül eljut a tőzsdére a Prímagáz (1300 Ft), a Globus (1150 Ft) és a Domus (1295 Ft), mindhárom részvényhez kárpótlási jegyért is hozzájuthatnak a magyar kisbefektetők. A részvénykínálat növekedése a keresletet is növeli. 

1994. január. 

   Igazi hossz, egy hónap alatt 80 százalékos indexemelkedés. Megalakul a Cashline Értékpapír Rt., kezdetben 5 M forintos tőkével, kft-ként. Vezetője Albrecht Ottó. 

1994. február 2. 

   2189 ponton megfordul a trend, 23 hónapos lejtmenet és stagnálás kezdődik. 

1994. február közepe. 

   Az első brókercsőd, a Lupis Brókerház - a későbbiektől eltérően valamennyi kismegbízóját és tőzsdei partnerét kielégítve - „rendezett visszavonulást" hajt végre a tőzsdéről. Vezetőjét, Lupis Józsefet később - a csőddel összefüggésben - végrehajtható szabadságvesztésre ítélik. 

1994. március. 

   A tőzsdeteremben és a látogatótérben - utóbbiban egyelőre illegálisan - megjelennek az első mobiltelefonok, amelyek alapvetően átalakítják a brókerek és megbízóik kapcsolattartását. 

1994. március 29. 

   Az Országgyűlés elfogadja Az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló törvényt (1994. évi XXXIX. tv.). A törvény egy évet ad az Árutőzsde Kft.-nek a sui generis intézményé való átalakulásra. 

1994 április. 

   Az ún. Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP) keretében kedvezményes árfolyamon értékesítik a Soproni Sörgyár (most Brau) és májusban a Pannonplast részvényeit (3500 illetve 1200 forintos kibocsátási árfolyamon). 

1994. április. 

   Sikertelen tőzsdeközgyűlés, a tagok „fellázadnak", és nem fogadják el a tagi szabályzat szigorításait. Az akkor Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (ÁÉTF) névre hallgató felügyelet hatósági jogkörével élve szólítja fel a tőzsdét a szabályzatalkotásra. A szeptemberben elfogadott új szabályzat a BÉT-et széleskörű ellenőrzési jogkörrel ruházza föl saját tagsága felett. 

1994. május 5. 

   A BÉT számolja és teszi közzé a DWIX állampapír-piaci hozamindexet. 

1994. július 4. 

   A Keler Rt. átveszi a BÁT-tól az árutőzsdei ügyletek elszámolását. 

1994. július 18. 

   Megjelenik az első bankpapír, az Inter-Európa Bank részvénye. 

1994. július 31. 

   13 részvényre bővül a még mindig ideiglenes indexkosár. A részvények gyarapodása jórészt az úgynevezett KRP-programnak köszönhető, ennek keretében privatizálták és vezették be a tőzsdére a Soproni Sörgyár (ma Brau Hungária), a Pannonplast és az Egis részvényeit. 

1994. augusztus 9. 

   A leértékelési várakozások miatt forgalmi rekord (2,524 milliárd forint) a BÁT devizaszekciójában. 

1994. szeptember 26. 

   A francia MATIF határidős tőzsde és a BÉT együttműködési szerződést köt. 

1994. október 24. 

   Határidős kamatkontraktusokra is lehet üzletet kötni a BÁT-on. 

1994. november 9. 

   Bevezetik a Richter Gedeon részvényeit.(kibocsátási árfolyam: 1400 forint).A Mol bevezetéséig a Richter a legnagyobb kapitalizációjú magyar blue chip. 

1994. november 29. 

   Az Árutőzsde Kft. hivatalosan is átalakul Budapesti Árutőzsdévé. A közgyűlés Keresztesi Szergejt választja a BÁT elnökévé. 

1995. január 6. 

   Hivatalossá válik az immár 17 részvényt tartalmazó index, elfogadott lesz az eddig is használt BUX elnevezés. A Mexikóból induló nemzetközi tőzsdei besszhullám („tequila-krízis") miatt a BUX értéke 1200 pontig süllyed. Kibocsátási ára alá esik a Richter. 

1995. február 28. 

   Bokros Lajos tőzsdeelnök pénzügyminiszteri kinevezése miatt lemond, utódjául ideiglenes jelleggel Czirják Sándort választja a Tőzsdetanács. A tőzsdei áresést Bokros kinevezése stagnálásba fordítja. 

1995. március 13 

   Bokros Lajos pénzügyminiszter leértékeli a forintot, és bevezeti a csúszó leértékelést. Rekordforgalom a BÁT pénzügyi szekciójában (3,5 milliárd forint). 

1995. március 22. 

   Újabb hamvába holt kísérlet a tőzsdei szabadpiac beindítására: a kötési információkat a tőzsde nem hozza nyilvánosságra, de a piaci szereplők így is inkább a szervezetlen otc-t választják. 

1995. március 31. 

   Nagyobb sikerrel debütál a származékos piac, de a BUX-kontraktusok inkább csak az év vége felé válnak népszerűbbé. 

1995. április 3. 

   Az első két törlés az értékpapírlistáról: a már régóta felszámolás alatt álló Müszi és Terraholding eltűnik a parkettről. 

1995. április 13. 

   A közgyűlés Száz János egyetemi tanárt választja a Tőzsdetanács új elnökévé. 

1995. augusztus 10. 

   Bevezetik az OTP törzsrészvényeit. (Kibocsátási ár: 1100 Ft) 

1995 október 16. 

   Lezárul az első magyar bennfentes-per. A Fővárosi Bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli Rényi Gábort, a Novotrade Rt. elnökét, mert részvényei német piacra való bevezetésének bejelentése előtt kereskedett a papírral. 

1995. november 1. 

   Bevezetik a BÉT határidős szekciójába az ecu-kontraktust (az ecu az euro elődje). 

1995. november 27. 

   A BÁT közgyűlése a forgalom felfutására való tekintettel a forgalmi jutalékok csökkentéséről dönt. 

1995. november 28. 

   A Mol részvényei is eljutnak a tőzsdére. (Kibocsátás: 1100 Ft) 

1996. január eleje. 

   Az 1995 végi privatizációs boom (áramszolgáltatók, Mol) és a Bokros-csomag kedvező makrogazdasági hatásaira reagálva a külföldi alapkezelők újra felfedezik Magyarországot. Óriási hossz kezdődik a BÉT-en. A BUX értéke az 1995 végi 1530 pontról 17 hónap alatt 8483 pontig emelkedik. A magyar tőzsde 1996-ban dollárban 133,5 százalékos növekedést tud felmutatni, ezzel Moszkva után a világon a második. 

1996. február 1. 

   A BÉT a regionális szerepre törekvés jegyében megkezdi a CESI (Közép-Európai Tőzsdeindex) publikálását. A CESI öt tőzsde (Budapest, Prága, Varsó, Ljubljana, Pozsony) 50-70 részvényét tartalmazza, kezdőértéke 1995. június 30.=1000 pont. A CESI származékos termékeivel kapcsolatos kezdeti elképzelések nem valósultak meg. 

1996. február 12. 

   Elindul az elektronikus kereskedés az állampapírszekcióban. 

1996. február 19. 

   Bokros Lajos pénzügyminiszter lemondására 5 százalékos BUX-eséssel reagál a tőzsde, ennél nagyobb esést személyi változás a BÉT-en nem okozott. 

1996. február 22. 

   Angol fontra és olasz lírára is lehet kötni a BÁT-on. 

1996. március 21. 

   Bevezetik a BorsodChem részvényeit (kibocsátási árfolyam: 1800 Ft). 

1996. április 12. 

   A Balatonfüreden tartott tőzsdeközgyűlés az éjszakai órákba nyúló vita után Bokros Lajossal szemben Járai Zsigmondot választja elnökké, egyúttal dönt az új elektronikus kereskedési rendszer (MMTS) beszerzéséről. A beruházás várható költségét ekkor 1 milliárdra becsülik. 

1996. május 16. 

   Svájcifrank-kontraktusok a BÁT-on. 

1996. május 22. 

   A BÁT közgyűlése az előző évi 117 millió forintos eredmény és a hatszorosára növekvő árutőzsdei forgalom nyomán jutalékcsökkentést határoz el. 

1996. augusztus 5. 

   A BÉT bevezeti a BUBOR-kontraktust. 

1996. augusztus 6. 

   Bevezetik a TVK részvényeit a BÉT-re (kibocsátási árfolyam: 1350 forint). 

1996. augusztus 26. 

   A BÁT is bevezeti a BUBOR-kontraktust, a termék forgalma kezdetben a BÁT-on nagyobb, mint a BÉT-en. 

1996. szeptember 12. 

   Az elektronikus kereskedés kiterjed az egész azonnali piacra, a származékos piacon marad a nyílt kikiáltás. 

1996. október 1. 

   A BUX-kosárban 25 részvény van. Ezután folyamatosan csökken az indexpapírok száma. 

1996. szeptember 19. 

   Az egy és három hónapos BUBOR-kontraktusok egyeztetett bevezetése a BÉT-re és a BÁT-ra. 

1996. november 1. 

   A Csíky Értékpapír Kft. nem teljesített opciós ügylete nyomán a Tőzsdetanács felfüggeszti az opciós ügyletek kötésének - addig is inkább csak elméleti - lehetőségét. A nem szabványosított opciók azóta sem fordulnak elő a BÉT-en. 

1996. december. 

   A Futures Industry Magazin éves toplistáján a BÁT a 22. helyre kerül a világ határidős tőzsdéinek mezőnyében. 

1997. január 1. 

   Életbe lép a második értékpapírtörvény (1996. évi CXI. tv.), amely a korábbinál szigorúbban szabályozza a nyilvános jegyzést, az ajánlattételt, illetve a korábban nyilvánosan kibocsátott részvények számára kötelezővé teszi a tőzsdei bevezetést, 1998. végi határidővel. Összevonják a bank- és az értékpapír-felügyeletet, létrejön az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF). 

1997. január 

   Sikertelen tárgyalások a BÉT és a BÁT egyesítéséről. 

1997. április 1. 

   A BÉT áttér a BUX folyamatos számítására. Addig először a nap végén, majd később ötperces időközönként számolták ki az index értékét. 

1997. április 25. 

   A közgyűlés háromszekciós tőzsdemodellt fogad el (részvény-, állampapír- és származékos szekciók), az állampapír- és származékos szekcióban bankok, sőt a származékosban egyéni kereskedők is kereskedhetnek. Igaz, utóbbiak csak saját számlára, így e státus nem lesz túl népszerű. Forgalomarányos díjfizetés és szavazati jog, utóbbit szekciótagságonként 1-10 között határozzák meg. A közgyűlés 1,5 milliárd forintot hagy jóvá az MMTS-projektre. 

1997. május 5. 

   Az első kizárás a tőzsdéről (Csíky Értékpapír Kft.). Szabályzatmódosítás, ezentúl külföldi részvényt hazai nyilvános kibocsátás nélkül is be lehet vezetni a BÉT-re. (A módosítást az ÖMV állítólagos bevezetési terveire szabták, amiből nem lett semmi, viszont három év múlva ennek alapján került a parkettre hazai emisszió nélkül a Graphisoft.) 

1997. május 21. 

   A BÁT közgyűlése a délelőtti nyílt kikiáltás fenntartása mellett az elektronikus kereskedés bevezetéséről dönt. Indul a csehkorona-kontraktus. 

1997. július 18. 

   Lemond Rotyis József, a BÉT ügyvezető igazgatója, utóda megbízottként Schalkhammer Erika. 

1997. augusztus 6. 

   A 19 hónapos hossz fordulópontja, a BUX 8483 pont. 

1997. augusztus 8. 

   Szabályzatmódosítás: ezentúl a nyitásban legfeljebb 20 százalékkal térhetnek el az ajánlatok az előző záróárnál. 

1997. szeptember. 

   Csúcson a BÉT taglétszáma. az MNB mellett 62 befektetési szolgáltató tagja az értéktőzsdének.