Az Erste Bank és a Raiffeisen International részvényeit nagyon büntetik ma a befektetők, a mai kereskedésben 5 százalékot is meghaladó mínuszban jártak, innen állt talpra egy kissé a jegyzésük, délben már csak 3,5, illetve 4,5 százalékkal álltak alacsonyabban hétfői záróértéküknél. A jelek szerint a befektetők nem díjazták, hogy a kelet-európai leányvállalatokkal kapcsolatban sorra teszik közzé figyelmeztetéseiket a régióban érdekelt cégek. A K&H ma reggel jelentette be, hogy a Kúria döntését követően 49 milliárd forintnyi céltartalékot kénytelen képezni, anyabankja, a KBC árfolyama ma 1,4 százalékkal esik. A magyar kitettséggel rendelkező Unicredit árfolyama 1,8 százalékkal esik.

Emlékezetes, hogy az Erste múlt héten jelentette be, hogy a román leányvállalat goodwill leírása, valamint a magyar devizahiteles-törvény miatt idén várhatóan veszteséges lesz. A Raiffeisen még számolja a devizahiteles-törvény hatásait, konkrét számot még nem közöltek a befektetőkkel.

Nem tehettek jót az osztrák bankrészvényeknek az osztrák jegybank tegnap megjelent stabilitási jelentésének ismertetésekor elhangzottak sem. Az ÖNB vezetői felhívták ugyanis a figyelmet, hogy az osztrák bankszektor tőkeellátottságát javítani kellene, mivel nemzetközi összehasonlításban az gyengének tekinthető. A piac érthető módon reagált idegesen a megállapításra, hiszen például a Raiffeisen idén januárban bocsátott ki részvényeket 28,5 eurós árfolyamon, ezzel közel 2,8 milliárd eurónyi tőkéhez jutott. A tőkeemelés egyik célja pont a bank tőkehelyzetének megerősítése volt. Ehhez képest a részvény árfolyama jelenleg 22,3 euró. A Raiffeisen egyébként pont az elmúlt hetekben kapta meg az engedélyt arra, hogy a válság során számára nyújtott állami tőkét visszafizethesse.

Az OTP részvényei viszonylag jól viselik a vihart, a magyar bankpapír árfolyama mindössze 0,7 százalékkal csökkent a mai kereskedésben.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!