A tájékoztatás szerint a MÁP Plusz féléves és éves kamatfordulójakor a névértéken történő visszaváltás lehetőségével a befektetőknek csak 2,4 százaléka élt az első félévben, ami azt mutatja, hogy a lakosság hosszú távú megtakarításként tekint a MÁP Pluszra - írja az MTI a beszámoló alapján.

A második negyedévben a teljes forint lakossági állampapír-állomány 239 milliárd forinttal csökkent, de ezt a csökkenést a nem a lakosság tulajdonában lévő portfolió csökkenése okozta, a közvetlenül a lakosság kezében lévő állomány az ÁKK becslése alapján 130 milliárd forinttal emelkedett a vizsgált időszakban.

Kapcsolódó

A koronavírus-járvány miatt a második negyedévben a teljes és a ténylegesen a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapír állomány folyamatos növekedése megtört, a járványellenes intézkedések következében átmenetileg csökkent a lakossági aktivitás.

Az állampapír-portfolió racionalizálásának eredményeként folytatódik a lakossági portfolió átrendeződése a már nem forgalmazott állampapírokból főként a Magyar Állampapír Pluszba.

A nem lakossági tulajdonú állományt csökkentették a bankok saját számláiról történő nagyobb, 192 milliárd forint összegű visszavásárlások, valamint az, hogy a 2019. június 1-je előtt kibocsátott, és a második negyedévben lejárt lakossági állampapírok mintegy 46 százaléka intézményi kézben volt.

Ez lakossági állampapírba nem újra-befektethető állomány, ezeknek az állományoknak a leépülése a lakossági állampapír-stratégia szempontjából kedvező - hangsúlyozta az ÁKK.

A lakossági állampapírpiaci kibocsátási terv időarányos teljesítéséről az ÁKK közölte: az első félévben az egész évre tervezett lakossági értékesítés 68 százalékban teljesült. Ezzel a növekedési ütemmel biztonságosan teljesíthető az egész évre tervezett 3344 milliárd forintos bruttó forint lakossági értékesítés.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!