A válaszadók 56 százaléka tartja valószínűtlennek azt, hogy kibertámadás éri a vállalatot, amelyben dolgozik, míg 8 százalék szerint lehetetlen, hogy ez előforduljon - azaz a vezetők 64 százaléka nem tart kibertámadástól a közeljövőben. Összesen csupán 30 százalék tart kibertámadástól, közülük alig 4 százalék gondolja, hogy nagy eséllyel bekövetkezik a vállalata ellen egy ilyen támadás.

Az utóbbi két évben a vállalatok jelentős része nem érezte a koronavírus és az ukrajnai háború hatását a biztonságára: jelenleg a magyar menedzserek alig 37 százaléka gondolja úgy, hogy vállalata sebezhetőbbé vált a kibertámadásokkal szemben, mint a járvány és a háború előtt. A válaszadók mindössze 8 százaléka állítja, hogy most nagyobb a kockázat. Enné lényegesen többen, a vezetők 44 százaléka ugyanakkorának gondolja a veszélyt, mint 2020 előtt.

A vezetők leginkább ettől tartanak egy kibertámadás nyomán :

  • 26 százalék a megrendelések és szolgáltatások teljesítésre gyakorolt hatásától,
  • 23 százalék a cég imázsára gyakorolt negatív hatástól,
  • 15 százalék adatszivárgástól és egyéb jogi következményektől,
  • 10 százalék a vállalat pénzügyi likviditására gyakorolt ​​lehetséges hatásától,
  • 2 százalék az alkalmazottak elvesztésétől.

A világjárvány és a háború a magyar vállalkozások döntő többségénél semmilyen változást nem hozott kiberbiztonságban, nem fektetettek bele több pénzt, erőforrást. Felmérésünk szerint a cégek alig 17 százaléka rendelkezik kiberbiztonsági politikával és meghatározott eljárásokkal a kibertámadás esetére - mondta Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője.

A lengyelek és a csehek jobban aggódnak

A cseh és a lengyel eredmények jelentősen eltérnek a magyar piactól. A lengyelek alig 15 százaléka véli úgy, hogy a cége elleni kibertámadás nem valószínű, a cseheknél ez az arány 45 százalék.

A lengyel vezetők 55 százaléka nyilatkozta azt, hogy a kiberbiztonsággal kapcsolatos hozzáállásán a járvány és az ukrajnai háború változtatott. A cseheknél viszont a válaszok fele szerint semmilyen hatással nem volt ez a két esemény erre a területre.

A lengyel vezetők 52 százaléka rendelkezik kiberbiztonsági politikával, míg a cseheknél ez az arány 38 százalék.