Franciaország Nyugat-Európa legnagyobb országa, a maga 550 ezer négyzetkilométerével az Európai Unió területének közel egyötödét fedi le, ráadásul vannak tengerentúli területei is. A 22 régióból és 96 megyéből álló anyaországhoz ugyanis 4 tengeren túli megye (Guadeloupe, Martinique, Francia Guyana, La Réunion), továbbá a 7 tengeren túli, départements d'outre-mer-nek nevezett terület (Francia Polinézia, Új-Kaledónia, Wallis és Futuna, Mayotte, Francia Déli és Antarktiszi Területek, Saint-Barthélémy, Saint-Martin, Saint-Pierre és Miquelon) tartozik, valamint tengeren túli társult területek (Mayotte és Saint-Pierre-et-Miquelon). Az ország politikai berendezkedése demokrácia, annak is a félprezidenciális változata, amelynek értelmében az elnök politikai súlya a parlamentáris rendszerekben megszokottnál nagyobb, de például az amerikai elnökénél kisebb. A kormány általában hetente ülésezik. A parlamentnek felelős kormány irányítja a közigazgatást és a fegyveres erőket, a miniszterelnök pedig a kormány tevékenységét. Az ország bruttó hazai össztermékével (GDP) a világ hatodik gazdasági nagyhatalma, gazdasági ereje elsősorban a közlekedésre, a távközlésre, az agrár-élelmiszeriparra, a gyógyszergyártásra, továbbá a bankszektorra, a biztosításra, az idegenforgalomra, illetve a luxuscikkekre épül. A tőkejavakat illetően a világ ötödik, a szolgáltatások szempontjából a negyedik, a mezőgazdaság tekintetében pedig a harmadik legnagyobb exportáló, emellett az első számú agrártermelő és -exportáló ország Európában. A már említett idegenforgalom már csak azért is említést érdemel, mert Franciaország a világ első számú turisztikai desztinációja. Az ENSZ turisztikai szervezete (UNWTO) adatai szerint tavaly 78,95 millió külföldi látogató érkezett, amellyel ismét megőrizte elsőségét. A legkedveltebb úti cél természetesen Párizs, évente mintegy 30 millió turista keresi fel a Szajna-parti várost.