A görögországi Eurobank és az Alpha bank rendkívüli tőkejuttatást kért a görög jegybanktól csütörtökön - erősítették meg az értesüléseket a Bloombergnek banki források. A két nagybankot további pénzintézetek is követhetik a következő napokban - legalábbis ez a jelenlegi feltételezés az Ekathimerini.com görög hírportál szerint.

A helyi lap szerint az okok között az egyre növekvő betétkivétek miatti erős likviditási nyomás, valamint az állam által a pénzintézetekre kényszerített állampapír-vásárlások szerepelnek.

A hírportál szerint az Európai Központi Bank jövő szerdán vitatja meg a kérelmeket.

Bankok akkor folyamodnak ELA-ért, ha likviditáshiány lép fel és nincs megfelelő fedezetük arra, hogy az ECB-től készpénzhez jussanak - emlékeztet a Ekathimerini.com, amely azt is hozzáteszi, hogy ez egy meglehetősen költséges húzás a pénzintézetek részéről, miután 1,55 százalékos kamattal jár szemben az ECB-s 0,05 százalékos kamattal.

Banki tisztviselők kommentárjai szerint a pénzintézetek a vártnál hamarabb kértek segítséget, ami romló likviditási helyzetre utal a bankszektorban.

A betétek megcsappanásán kívül a csütörtöki svájci jegybanki lépés - amelyben elengedte a svájci frank euróval szembeni 1,20-as küszöbszintjét - is közelebb lökte a bankokat ehhez a lépéshez, miután az euró gyengülése 1,5-2 milliárd eurós veszteséget terhelt a helyi rendszerre.

A betéti állomány egyébként 3 milliárd euróval esett decemberben - egy olyan hónapban, amikor általában pont az ellekező trend szokott a jellemző lenni. A tőkekiáramlás január első heteiben is folytatódott. A bankok szerint ugyanakkor a folyamatot ellenőrzés alatt tartják.

A rendszer likviditására az egyik ütést a kincstárjegyek ismételt kiadása jelentette: novemberben az állam 2,75 milliárd eurónyit bocsátott ki, ezt decemberben 3,25 milliárd eurós csomag követte, amelyre jött még egy 2,7 millárd eurós pakk januárban. Ezekből összesen mintegy 3 milliárd eurót tesz ki a banki becslések szerint a külföldiek kezében lévő állampapírállomány, amelyet e hitelezők nem akarnak megújítani, így a bankoknak kell a helyükre lépni - magyarázza a görög hírportál.

A helyi pénzintézeteknek már 2011-ben is szembesültek ilyen likviditási nehézségekkel, amelynek következtében akkor is a mostanihoz hasonló rendkívüli tőkejuttatás eszközéhez kellett nyúlniuk - akkor a tőkekivonáshoz a folyamatos hitelminősítői leértékelés (az államra és a bankokra vonatkozóan) társult. 2012 júniusában a példátlan, 135 milliárd eurót kitevő - betétkivonást a választások váltották ki, akkor emiatt futottak likviditási problémákba a helyi pénzintézetek. A görög bankoknak 2014 májusára sikerült nullára redukálniuk az ELA-finanszírozásukat.