Az európai biztos levelét arra reagálva tette közzé, hogy az európai gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) keddi ülésén szóba került a költségvetési megszorítások növekedésgátoló hatása. A vita akkor robbant ki, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2012. októberben egy szakértői anyagban jelezte, hogy a világgazdasági válság során sok esetben nagyobb mértékben esett vissza egy-egy gazdaság növekedési üteme megszorítások idején, mint amire korábban számítani lehetett. Az azóta sokat idézett megállapítást előszeretettel hangoztatják a hagyományos közgazdasági logikát, illetve a költségvetési megszorításokat ellenző szakemberek, politikusok.

Olli Rehn levelében úgy fogalmazott, a vita összességében nem hozott semmilyen új megállapítást: a multiplikátorok magasak, amikor nagy a háztartások eladósodottsága és alacsonyak a kamatszintek. Ebben eddig is egyetértett a közgazdász szakma - tette hozzá. Ezenkívül azonban nem lehet a vitából messzemenő következtetéseket levonni, hiszen az elmúlt időszakban az e tárgyban megjelent elemzések robosztussága - a vizsgált időtáv rövidsége okán - korlátozott, és egyáltalán nem lehet kizárni, hogy az Európában tapasztalt, a vártnál nagyobb gazdasági visszaesést nem más tényezők befolyásolták. Kifejtette: egyrészt a költségvetési kiigazításoknak a növekedésre gyakorolt hatását már eleve alulbecsülhették, másrészt sok esetben a megszorítások ténylegesen megvalósuló mérete is túlszárnyalta a tervezettet.

Olli Rehn idézte Olivier Blanchard-t, az IMF vezető közgazdászát, aki egy görög napilapban megjelent vendégpublicisztikájában nemrég úgy fogalmazott: "a rendelkezésre álló történelmi adatsorokat és az IMF e téren tett kutatását alapvetően érti félre" az, aki a mentőcsomag kiigazítási programjának tulajdonítja a görög gazdaság alulteljesítését. Olli Rehn szerint a görög gazdaságra a megszorítási politikán túl jelentős mértékben hatott a kormány kiigazítás melletti elkötelezettségébe vetett bizalom hiánya, illetve a program végrehajtása körüli bizonytalanságok.

Az Európai Bizottság alelnöke szerint a reálgazdaság elhúzódó gyengélkedése annak az eszközleépítési folyamatnak tulajdonítható, amelynek során a bankok a továbbra is magas hitelállomány egy részétől szabadultak meg. "Ez a hitelpiaci buborék a gazdasági erőforrások rossz allokációjához vezetett. Még sok időbe és erőfeszítésbe telik majd, hogy újra egyensúly alakuljon ki" - tette hozzá.