A legnagyobb változás, hogy az atomenergia teljes elutasítása helyett az "alapszintű ellátás" biztosításához nukleáris energiát is akarnak használni. Az új energiapolitikai koncepció azonban számszerűen nem határozta meg, hogy mekkora szerepet szánnak az atomenergiának.
Abe Sindzóról - és az őt támogató Liberális Demokrata Pártról (LDP) - már 2012-es hatalomra jutása előtt lehetett tudni, hogy pártolja az atomenergia használatát, de a közvélemény elutasító álláspontja miatt csak lassan haladt az új energiapolitika kidolgozása.
Elemzők szerint mostanra az is kétséges, hogy mennyire életképes a japán atomipar. A fukusimai atomerőmű-baleset után 2011-ben az ország összes atomerőművét leállították, ez azóta 50 milliárd dollárra becsült kárt okozott az atomenergia iparnak.
Már 16 milliárd dollár ment el az erőművek korszerűsítésére is, de a Reuters hírügynökség felmérése szerint a leállított 48 reaktor kétharmada zár marad, vagy a nagy költségek, vagy helyi tiltakozások, vagy biztonsági kockázatok miatt.
A japán kormány is tisztában van a kihívásokkal, mert az új koncepció szövegezésében a megújuló energiaforrások szerepét hangsúlyozzák legjobban, és csak mellette említik a nukleáris energiát. A megújuló energiaforrások elvárt arányáról szintén nincsenek számok, de a korábbi tervek szerint 2030-ra 20 százalékát kellene adniuk a teljes energiatermelésnek.
Legolvasottabb
Háborús pszichózis: már egy magyarral sem hajlandó kezet fogni az ukrán teniszező
Mintegy 1,7 milliárd forintot tüntetett el az emberek pénzéből a fideszes cég
Leállt az M3-as metró
Félig üresen kong a Barátság-vezeték, már csak mi vásárlunk
Váratlan dolog derült ki az állampapírokról
Nem lesz kormányváltás? Két hónappal a választások előtt derült ki: a magyarokat nem érdekli a szavazás!
Fertőzésgyanú egy iskolában, tömeges szűrés kezdődött
Brutális magyarázat! Az államtitkár kegyetlen ítéletet mondott a magyar szegénységről, Pintér Sándor hallgatott
Összeomlás szélén a kórház: tömegével mondanak fel az orvosok