Míg a közép-, kelet- és délkelet-európai (KKDEE) régió országainak többsége egészséges növekedést mutat, addig Oroszország és más Független Államok Közösségébe (FÁK) tartozó gazdaság recesszióban van. A régió gazdasága idén még zsugorodik ugyan, de 2016-ban már visszatérhet a növekedés és 1,3 százalékos lehet a bővülés.

A régión belül Kelet-Közép-Európa (KKE), Törökország és a délkelet-európai (DKE) országok gazdasága jórészt továbbra is bővül a belső kereslet növekedésének, az alacsony olajáraknak és a jobb euróövezeti növekedési kilátásoknak köszönhetően, de az ütem lassul. Az IMF megjegyzi: több EU-tagállam az EU strukturális és kohéziós alapjaiból származó források átmenetileg felpörgetett lehívásából is profitáltak. A gazdasági aktivitás ugyanakkor a balti államokban visszafogottabb a FÁK-országok gyenge kereslete miatt. Oroszország és Ukrajna esetében 2016-ban stabilizálódást vár a Valutaalap.

A KKDEE régió GDP-növekedési kilátásai (százalék)
20152016
CESEE-0,61,3
Balti államok1,92,9
Kelet-Közép-Európa3,43,1
Délkelet-Európa2,22,4
Oroszország-3,8-0,6
Törökország32,9
Forrás: IMF REI 2015 ősz


Új kockázatok jelentek meg

A gazdasági kilátásokat fenyegető kockázatok között viszont újak jelentek meg főleg Kína lassulásához és a menekültválsághoz kötődően. Bár a régió Kínához kötődő közvetlen kereskedelmi kapcsolatai relatíve gyengék, az egész térséget mégis elérheti a világ második gazdaságának lassulásából fakadó kedvezőtlen hatás, miután a régió a befektetői bizalomban bekövetkező változásokra érzékeny.

Magyarországot - Lengyelországgal együtt - azok között az országok között említi az elemzés, amelyek a külföldi befektetők magas aránya miatt egy esetleges tőkekivonásnak jobban ki vannak téve. Sőt, Magyarországot - a csehekkel, szlovákokkal és oroszokkal együtt - a kínai gazdaság és a nagy feltörekvő piacok lassulásának egyik leginkább kitett gazdaságaként tünteti fel az IMF regionális jelentésében, miután a globális ellátóláncba jobban beépültek, mint regionális társaik.

A Valutaalap szerint a menekültválság - rövid távon legalábbis - nyomást gyakorolhat a költségvetésekre és megzavarhatja a kereskedelmi folyamatokat.

Mit mond Magyarországról az IMF?

Az IMF várakozásai szerint Magyarországon idén 3 százalékra lassulhat a gazdasági növekedés a tavalyi 3,6 százalékos ütemről, majd jövőre tovább lassulhat 2,5 százalékra. A Valutaalap áprilisban még 2015-re 2,7, 2016-ra 2,3 százalékos GDP-bővülést várt.

Az infláció idén 0,3 százalékos lehet, ami jövőre 2,3 százalékra gyorsulhat. Az IMF az áprilisi előrejelzésében még azzal számolt, hogy idén a tavalyihoz képest változatlan marad a pénzromlás üteme, míg a jövő évre vonatkozó előrejelzésén nem változtatott.

A folyó fizetési mérleg idei 5 százalékos többlete 4,3 százalékos szufficitre apadhat jövőre. Az IMF mindkét évre vonatkozó adatot felfelé módosította 4,8 illetve 4,1 százalékos többletről.

A munkanélküliségi ráta idén 7,3 százalékos lehet, ami jövőre 7 százalékra mérséklődhet. Áprilisban az idei évre nagyobb, 7,6 százalékos, jövőre 7,4 százalékos munkanélküliséggel számolt az IMF.

A régióra leselkedő kockázatok révén Magyarországot még az eurózóna vártnál gyengébb növekedése is elérheti - ami mellesleg az egész KKE, illetve azokra a délkelet-európai EU-tagállamokra is negatív hatással lehet, amelyek a pán-európai globális értékláncba jobban beintegrálódtak már.

Emellett a Volkswagen-botrány fejleményeit is jobban tesszük, ha figyeljük, az ugyanis - a cseh és szlovák mellett - a magyar és lengyel gazdaságra is kifejtheti nem kifejezetten áldásos hatását. Igaz, utóbbi két országgal kapcsolatban az IMF enyhébb hatást valószínűsít.

Az USA-ból is jöhet kellemetlen meglepetés, amelyet egy vártnál gyorsabb amerikai monetáris szigorítás hozhat. Az ennek hatására elinduló dollárerősödés ugyanis a feltörekvőpiaci kilátásokat is átértékelhetik. Az erősebb dollár - a magasabb hitelfelvételi költségeken és a mérlegek terheinek megnövekedése révén - a nagyobb dolláradóssággal rendelkező országok számára jelent kockázatot - azaz Oroszország, Törökország és Ukrajna mellett Magyarországra is. Igaz, hazánkkal kapcsolatban az IMF megjegyzi, hogy az ország érzékenysége az árfolyamok alakulásából fakadó kilengésekkel szemben a jelzáloghitelek forintosításával és a rövid távú külső adósságok csökkentésével mérséklődött.

Az IMF megállapítja, hogy a kockázati felárak általában estek a régió egészében, de a cds-felárak a legtöbb régiós országban - az IMF számítási modellje alapján - a közép távú normák alá csökkentek. Ez alapján viszont a horvát és szlovén mellett a magyar kockázati felár különösen alacsony, ami ezeket az országokat relatíve sérülékenyebbé teszi a globális pénzpiaci kondíciók szigorodásából fakaró esetleges hirtelen jövő korrekciónak.

Néhány helyen még mindig magas az adósság

A monetáris politikai prioritások a régiós országokban attól függnek, hogy a válság utáni kiigazításban mennyire sikerült előrehaladnia az adott gazdaságnak, illetve hogy a külső kockázatoknak mennyire vannak kitéve. Ahol jelentős előrelépés történt ezen a téren, ott a prioritások egyre inkább a közép távú intézkedések felé tolódnak, illetve a költségvetési puffer visszaépítése, a reformok folytatása, az üzleti környezet javítása és a strukturális gyengeségek kezelése felé. Néhány országban azonban a nemteljesítő hitelek aránya és az adósságállomány még mindig magas, ami további intézkedéseket tesz szükségessé.

Egyetlen mérték sem a teljes konszolidációs igényt mutatja.
Kép: Forrás: IMF számítás, REI, 2015 november

 

A külső sokkokra sérülékeny országoknak fel kell készülniük a piaci nyomásokra az árfolyam-rugalmasságot használva e hatások csökkentésére a pénzügyi szektor kockázatainak kordában tartása mellett - figyelmeztet az IMF.

Baj van a növekedésösztönzéssel

A Valutaalap szerint a költségvetések növekedésösztönzés-javítása továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelenti ezekben a gazdaságokban: a régióban a költségvetések nem igazán növekedésbarátak, miután a büdzsé nagy része megy nem produktív kiadásokra (transzferekre, állami fogyasztás), a bevételi oldalon pedig a relatíve magas munkát terhelő adók a növekedést visszafogó tényezők.

Az IMF ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az elmúlt 7 évben a költségvetések struktúrája jelentősen átalakult a globális válság által támasztott kényszerek miatt. Egyes esetekben a teljes kiigazítás a potenciális kibocsátás 5 százalékát is meghaladta, néhány esetben pedig tipikusan orrnehéz programok voltak. Magyarországon és Lettországban a kiigazítás 2008-12 között haladta meg a GDP 5 százalékát, amelynek egy része 2013-14-ben kompenzálódott.

A legtöbb ország a kiigazítás legnagyobb részét inkább a kiadások csökkentésével, mintsem a bevételek növelésével érte el. Magyarország ebben az esetben egyrészt - Romániával és a balti-államokkal együtt - a legnagyobb áfaemelők közé esett. Az IMF kiemeli, hogy a legtöbb EU-tagállam az uniós források felhasználására feküdt rá, amelyekkel átlagban a GDP 0,7 százalékával tudták növelni a bevételüket. A kiadási oldalon az uniós források egyébként segítettek is a válság miatt a költségvetési forrásokra nehezedő nyomás enyhítésében - Magyarország, Litvánia és Szlovénia például a költségvetési konszolidáció ellenére tudta növelni a tőkekiadásait - emelte ki az IMF elemzése.

Költségvetési kiigazítások 2008-14 között
Kép: Forrás: IMF számítás, REI, 2015 november

Mások (balti államok, közép-európai országok) nem adójellegű és egyéb díjak emelésével próbálták növelni a bevételüket. Magyarország viszont a szektoriális adókkal (bankadó, kiskereskedelmi láncokra kivetett adó, közműszolgáltatók adója) vált kiemelkedő példává - a GDP több mint 2 százalékát kasszírozta be ugyanis ezekből a sarcokból - jegyzi meg az IMF.

A folyó kiadások csökkentése legjelentősebben a közszféra béreit érintette, a teljes régióban ez átlagosan a potenciális GDP 1 százaléka körül volt, de Lettországban, Romániában, Litvániában és Magyarországon ez meghaladta a potenciális GDP 2 százalékát. Magyarország továbbá azok között az országok között (Bosznia-Hercegovina, Litvánia) is feltűnik az IMF regionális elemzésében, amelyek a transzfereket (pl. nyugdíjak, anyasági juttatások) vágták vissza a potenciális GDP több mint 2 százalékával.

Azért csak jobb lenne a növekedésbarát konszolidáció

A konszolidációnak összességében inkább pozitív hatása volt a költségvetések minőségére - állapítja meg az IMF, de azt is hangsúlyozza, hogy a növekedésbarát konszolidáció a hosszú távú növekedési kilátások erősítése érdekében kritikusak. Több országban a kiigazítás még nem ért véget: főleg a délkelet-európai országok előtt állnak még ilyen feladatok.

A fenntartható költségvetési irányvonallal rendelkező országok szintén profitálhatnak a hosszú távú kilátásokat javító költségvetési reformokból. Ezekben a gazdaságokban a prioritásnak egyebek mellett a költségvetési kiadások hatékonyabbá tételére, a növekedést gátló jövedelmeket terhelő adók és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésre, az adóbázis kiszélesítésére és a marginális adókulcsok csökkentésére kellene helyeződnie.