A kelet-ázsiai országban a áprilisban 5-ről 11 százalékra emelték a dohány nagykereskedelmi forgalmára kivetett adót, amelyre az elmúlt hat évben - az adó bevezetése óta - nem volt példa, ráadásként pedig a kereskedőknek minden értékesített cigaretta után 0,005 jüant, átszámolva két forintot kell fizetniük az államkasszába.

Korábban a dohánytermékek reklámját tiltotta be a parlament, kitiltva őket a közmédiából, a közösségi terekről, közösségi közlekedési eszközökről és kültéri plakátokról. Egy törvénytervezet a jövőben a beltéri dohányzásnak is véget vetne, s a kültéri dohányzás lehetőségét is limitálná, a cigarettareklámokat pedig végleg betiltaná. Az elmúlt évek legkomolyabb dohányzás elleni kampányához az Egészségügyi Világszervezet is támogatását adta, a szervezet többek között elrettentő szándékú szemléltető plakátokkal segíti a kezdeményezést.

Annak sikerét ugyanakkor sokan megkérdőjelezik, mondván az elmúlt években számos alkalommal próbálkoztak már a dohányzás visszaszorításával, mostanáig ugyanakkor kevés eredményt sikerült felmutatni. A kampány elleni lobbi igen erős, amelynek egyik oka, hogy az iparágból származó bevételek a kínai becslések szerint az állami bevétel 6 százalékát teszik ki. A több mint háromszázmillió aktív dohányosra építő ipar emellett húszmillió főnek biztosít munkahelyet.

A korábban bevezetett tilalmak betartatása is várat magára: a kórházakban, liftekben, éttermekben, sőt a tiltó táblák alatt dohányzók látványa a mai napig mindennapos, a vétségért kirótt büntetés pedig nagyjából két doboz cigaretta árának felel meg. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint évente több mint egymillió ember halálát okozzák a dohányzással kapcsolatos betegségek, de a káros szenvedély jelentős mértékben hozzájárul a krónikus betegségek kialakulásához is, amelyek az összes haláleset nyolcvan, az egészségügyi rendszer kiadásainak hetven százalékáért felelősek.