A számok alapján közepes és egyenetlen teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság 2010 és 2021 között - derül ki a Népszava elemzéséből. A bruttó hazai termék (GDP) értéke ugyan a napilap becslése alapján ez idő alatt 27 ezer milliárd forintról 55 ezer milliárd forint közelébe emelkedett, de ez a növekedés jelentős részben az inflációnak köszönhető. A magyar gazdaság átlagosan évi 2,5 százalékkal bővült, ráadásul a növekedés üteme nagyon egyenetlen volt.

A 2008-as válságból 2010-re épp kezdett volna magához térni a magyar gazdaság, amikor az a 2011-12-es unortodox gazdaságpolitikai lépések újabb stagnálásba, sőt 2012-re enyhe átmeneti recesszióba lökte. A növekedés időszaka csak 2014-ben indult be. Ennek vetett véget a koronavírus-járvány: 2020 idehaza is a visszaeséssel telt (-4,7 százalék), amit követett a tavalyi felpattanás (7,1 százalék). 

Kapcsolódó

Az Eurostat 2010 és 2020 közötti adatai azt mutatják, hogy Magyarország jóval lassabban fejlődött, mint a számos kelet-közép-európai gazdaság. Az egy főre jutó magyar GDP 2020-ban az uniós átlag 74 százaléka volt vásárlóerő-paritáson vizsgálva (szimplán euróban számolva a magas árszintű országok javára torzítana a nyers adat). Ez azt jelenti, hogy 10 év alatt 8 százalékponttal zárkóztunk fel, ami az egyik leglassabb felzárkózási ütem a régióban.

Eközben Litvánia tíz év alatt 26, Észtország pedig 18 százalékponttal növelte a GDP-jét. Így Litvániában az egy főre jutó GDP ma már az EU-átlag 87 százalékát, az észt GDP a 84 százalékát éri el. Mind a két ország gyengébb gazdasággal rendelkezett 2010-ben, mint Magyarország, vagyis sokkal gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz.

A román gazdaság 2010-ben az unió átlagának 52 százalékáról indult, 2020-ban pedig már 72 százalékon állt, ezzel vásárlóerő-paritáson gyakorlatilag utolérte az egy főre jutó teljesítményben Magyarországot.