A megállapodás értelmében a munkavállalók évente 24 órával, három munkanappal többet dolgoznak változatlan bérért, egy évre befagyasztják a béreket, a közszférában 2019-ig egyharmadával csökkentik a szabadsággal összefüggő juttatásokat, és emelik a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulását.
Az intézkedések évi mintegy 1700 euróval csökkentik egy havi 3000 eurót kereső közalkalmazott jövedelmét. A vásárlóerő visszaesését adócsökkentéssel mérsékelnék.
Juha Sipilä miniszterelnök szerint a program előmozdítja annak a megvalósulását, hogy 2019-ig 110 ezer új munkahelyet teremtsenek és a jelenlegi 68,5 százalékról 72 százalékra növeljék a foglalkoztatottságot.
A finn gazdaság három évi recesszió után tavaly indult növekedésnek, a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal bővült. A gazdaságot azonban továbbra is visszafogja a kulcsfontosságú orosz piac zsugorodása, a hajdani zászlóshajó Nokia leépülése és a papírpiaci kereslet visszaesése a digitális technikák elterjedése nyomán.
A kormány korábbi becslése szerint a munkaköltségek terén Finnország versenyképessége 15 százalékkal rosszabb, mint Németországé vagy Svédországé. Egyes elemzések szerint a finn export versenyképessége 2007 óta 10-20 százalékkal romlott az eurózónabeli versenytársakhoz képest, mert a gazdaság gyenge teljesítménye ellenére erősen nőttek a munkaköltségek.
Legolvasottabb
Titkolt fegyverüzlet: a kormány gyakorlatilag ajándékba adott 66 harckocsit Szerbiának
Megvan a NASA legújabb vezetője, el sem hiszi, honnan jött
Óriási zuhanás a kutakon, ekkor érdemes tankolni
Ezért kell holnap tankolni, nem ma
Pénzes boríték helyett keserű szájíz: sok a dühös munkavállaló
Hiába kapaszkodik a Fidesz, a Tisza előnye nem csökken – itt a friss Republikon-mérés
Hamarosan kiderül, ki a szerbek titokzatos megmentője
Sára Botond már megtette az első lépéseket a Fővárossal szemben
Bajba került fuvarosok egyenesen Orbán Viktorhoz fordultak