Britekhez képest meglehetősen heves szócsatát vívott egymással hétfő este a BBC kamerái előtt Alex Salmond skót első miniszter, a Skócia függetlenné válását akaró politikai erők képviselője és Alistair Darling, a brit Munkáspárt egykori pénzügyminisztere, az uniópártiak mozgalmának vezetője. Ez volt kettejük második vitája, amelyen ismét szembe állították egymással érveiket a szociális kiadások elosztásával, az északi-tengeri olajkitermelésből származó adóbevételekkel és a közös valutával kapcsolatban.

A Guardian napilap és az ICM piackutató cég felmérése szerint, amelyet közvetlenül a tévéközvetítés után készítettek, Salmont a megkérdezettek 71 százaléka, Darlingot 29 százalékuk látta meggyőzőbbnek. Az első vitát a mostaninál kisebb különbséggel (56-44) az utóbbi politikus nyerte.

Újraelosztás

A skót első miniszter a jóléti állammal kapcsolatos két évvel ezelőtt elfogadott reformprogramban látta azt a témát, amelynek segítségével sarokba szoríthatja ellenfelét. Szerinte ennek végrehajtása százezer skót gyermeket és fogyatékos embert taszíthat a szegénységbe. A program egyik eleme - amelyet ellenzői hálószobaadónak, támogatói vendégszoba-támogatásnak hívnak - azon az alapon mérsékli a bérelt lakások lakbértámogatását, hogy megbecsli, nem foglal-e el az igényjogosult a szükségleteihez képest indokolatlanul nagy helyet.

A függetlenné válással a skótok saját kormányuk kezébe adhatnák a szociális támogatások elosztását - szögezte le Salmond. Darling azzal vágott vissza, hogy pártja, a Munkáspárt nem szavazta meg a konzervatív brit kormány reformprogramját. Ha már szociális ügyekről van szó, akkor szerinte az elöregedő skót társadalomnak azon kellene elgondolkodnia, hogy tudná-e önálló államában, a nagy-britanniai szintű újraelosztás nélkül finanszírozni a nyugdíjkasszáját? - tette fel a szónoki kérdést.

Fontos probléma

Az uniópártiak talán legütősebb érve szerint a függetlenségpártiaknak nincs tartalék tervük arra az esetre, ha a Nagy-Britanniában maradó angolok, walesiek és észak-írek úgy döntenének, hogy nem osztoznak a közös valután, a fonton. Darling pénzügyi logikával úgy interpretálja ezt a helyzetet, hogy a Skócia államcsőddel kezdené önálló életét.

Salmon azonban felkészült erre a támadásra. Szerinte akár több "B" tervük is lehet. Az első mindjárt úgy szól, hogy ha a brit kincstár nem lenne hajlandó kiadni a skótok részét a közös tartalékokból, akkor ők nem vállalnák magukra a közös adósság rájuk eső részét. Márpedig aligha képzelhető el, hogy lenne olyan brit pénzügyminiszter, aki hagyná úgy kilépni az unióból Skóciát, hogy az új állam nem vinné magával a brit államadósság egy részét. Másrészt senki sem veheti el a jogot a skótoktól arra, hogy saját valutájuk legyen.

Szoros állás

Az északi-tengeri olajkitermelés jövedelmeivel az a gond, hogy bár a kutak jelentős része skót felségterületen van, a kitermelést nem skót tulajdonú cégek végzik. A függetlenségpártiak szerint olyan nagy adóbevételekre tehetnének szerint ezek megsarcolásával, hogy az új Skócia egy főre eső GDP-je nagyobb lenne, mint a maradék Nagy-Britannia hasonló mutatója. A független brit költségvetési tanács azonban kétszer-háromszor kisebb becslést az olaj- és gázkitermelésből származó adóbevételekre, mint az elszakadás mellett érvelő skótok.

A legfrissebb felmérések szerint a szeptember 18-ai népszavazásra készülő 4,2 millió szavazó 47 százaléka uniópárti, 45 százalékuk a függetlenségre voksolna. Csökken a bizonytalanok aránya: mindkét oldal egy-egy százalékpontot tudott javítani korábbi támogatottságán - derült ki a Guardian összefoglalójából. A tévévita megnyerése azonban lendületet adhat az elszakadás mellett kardoskodók mozgalmának.

Na és mi lesz a fonttal?

Az adok-kapok kedd este is folytatódott, ezúttal a font használata került elő. Skócia nem vállalja át az Egyesült Királyság teljes államadósságának rájutó részét, ha függetlenné válása esetén nem használhatja tovább hivatalos megállapodás alapján a fontot - közölte kedd este a skót pénzügyminiszter.

John Swinney a skót fővárosban, Edinburghban rendezett szakpolitikai vitában kijelentette: a skót kormány továbbra is azt a megoldást pártolja, hogy ha a szeptemberi függetlenségi népszavazáson a választók az elszakadásra voksolnak, akkor Skócia az Egyesült Királysággal kötendő hivatalos valutauniós megállapodás révén megtarthassa a fontot. A skót kormány ebben az esetben átvállalja a brit államadósság "méltányos hányadát". Ha azonban az Egyesült Királyság fennmaradó része "magához ragadja" a pénzügyi eszközöket, akkor a kötelezettségeket is teljes mértékben vállalnia kell, és ebben az esetben Skócia e kötelezettségekből semennyit nem vesz át - tette hozzá Swinney.

Ha a skót gazdaságnak az Egyesült Királyság teljes hazai össztermékén (GDP) belüli súlya a mérce, akkor Skóciára a szuverén brit államadósságból hozzávetőleg 100 milliárd font jutna.

Skócia megnézhetné magát

A BBC által szervezett kedd esti szakpolitikai vitában a brit Liberális Demokraták skóciai származású egykori vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Charles Kennedy - aki a londoni alsóházban ma is a párt képviselője - a skót pénzügyminiszter kijelentésére reagálva azt mondta, hogy ha a skót kormány nem vállalja a brit államadósságból rájutó rész törlesztését, akkor Skóciát a nemzetközi piacok a függetlenség első napjától fogva államcsődben lévőnek fogják tekinteni.

Kennedy szerint Skócia hivatalos valutaunió nélkül is használhatná tovább a fontot, ám ebben az esetben nem tudhatná maga mögött a Bank of England - a brit jegybank - garanciáit, és ha a fontot emiatt eladási hullám sújtaná, akkor Skócia "megnézheti magát".

A skót kormány szeptember 18-ára írta ki a népszavazást arról, hogy Skócia elszakadjon-e a 307 éves brit uniótól. A függetlenséget pártolók és az unió fenntartásának hívei között éppen arról folyik a leghevesebb vita, hogy Skócia használhatná-e tovább a fontot, ha elszakad Nagy-Britanniától. Alex Salmond skót kormányfő rendre azzal érvel, hogy van lehetőség a megegyezésre a fontunió fenntartásáról függetlenség esetén is, mivel ez Skócia és az Egyesült Királyság fennmaradó részének közös érdeke lenne. Salmond is többször kijelentette azonban, hogy ha elmarad a megegyezés Londonnal a hivatalos valutaunióról, akkor Skócia nem vállalja át a brit államadósságból rájutó részt.

Egyesült Királyság nélkül nincs font sem

A hivatalos fontunió lehetőségét a brit kormány mindazonáltal egyértelműen elveti. A brit pénzügyminisztérium nemrég közleményében szögezte le, hogy "ha Skócia otthagyja az Egyesült Királyságot, otthagyja a fontot is", mivel az Egyesült Királyság nem vállalhatja azt a kockázatot, hogy adófizetőinek kelljen szükség esetén pénzügyileg kisegíteniük "egy külföldi országot és annak bankjait". George Osborne brit pénzügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva nemrégiben ezt megtoldotta azzal, hogy a brit font "nem CD-kollekció, amelyen szakítás után osztozkodni lehet".