Fölerősödött a mintegy kétmillió embert foglalkoztató vendéglátóipar lobbija Németországban annak érdekében, hogy jövőre megmaradjon a korábbi 19 százalék helyett a járványválság idején bevezetett, jelenlegi, 7 százalékos áfakulcs az értékesített ételekre, italokra. A Civey piackutató vállalat reprezentatív felmérése szerint a 18 év feletti német állampolgárok 82 százaléka támogatja a kedvezményes adókulcs fenntartását, mivel négyből három fogyasztó aggódik amiatt, hogy a mostani gazdasági nyomás következtében éttermeket, kocsmákat, kávézókat kell bezárni. 

Erre a veszélyre figyelmeztet a Német Szálloda- és Éttermi Szövetség (Dehoga) is, mondván, hogy jövő év eleji adóemelés végzetes következményekkel járna az iparág vállalataira és az alkalmazottakra, de a vendégekre és a németországi turizmusra is.

Ingrid Hartges, a Dehoga ügyvezető igazgatója szerint a 19 százalékos áfával ​​elkerülhetetlenek lesznek a további csődeljárások a területen.

A Welt számára készített, exkluzív felmérés szerint ugyanis a lakosság 60 százaléka a mostaninál több pénzt nem hajlandó fizetni az éttermi szolgáltatásokért, mert nem engedhetik meg maguknak az élelmiszerek, az energiaárak és a bérek masszív inflációja miatt. Pedig a megkérdezettek csaknem 92 százaléka gondolja úgy, hogy a gasztronómia fontos vagy nagyon fontos szerepet tölt be a vonzó városközpontokban és régiókban. 

Már nincs hová árat emelni

Márpedig, ha visszatér a 19 százalékos áfa, kénytelenek lesznek árat emelni a vendéglátósok, holott már a mostani, kedvezményes adókulcs mellett is olyan drága az éttermi időtöltés, amely meglátszik a statisztikákon is. A vendéglátóipar eladásai és vendégszámai az idén ismét várakozáson alul maradtak, ráadásul messze elmaradnak a járvány előtti szinttől. 

A lap idézi a Szövetségi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait, amelyek szerint a németországi vendéglátóipar értékesítése a januártól júliusig tartó időszakban 9,8 százalékkal maradt el a 2019-es évtől, vagyis a szektor zsinórban negyedik éve veszteséges, ami eddig 36 ezer vállalkozás elvesztését jelentette.

A németeknél jelenleg is mintegy 14 200 éttermet, sörözőt, büfét és kávézót fenyeget a fizetésképtelenség réme, idén az első félévben már 743 cég jelentett csődöt – 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Összehasonlításképpen: az összes szektorban csaknem 17 százalékkal nőtt januártól júniusig a csődök száma, azaz valamivel több mint feleannyival, mint a vendéglátásban. Ezen kívül az iparági szakértők szerint számos csendes bezárás is történik, még azelőtt, hogy fizetésképtelenné válna egy cég. 

A politika nem mentette a szektort

„A 19 százalékos áfához való visszatérés nem csak a németországi, csaknem kétmillió alkalmazottat foglalkoztató vendéglátóipar szívére lenne csapás, amelyet a politikusok alig mentettek meg a világjárvány idején. A belvárosaink és a vidéki régióink szívére is ütés lenne az adókulcs megemelése, mert a gasztronómiával együtt az értékes csere- és találkozási helyek is eltűnnének” – nyilatkozta a Welt-nek Greubel, a Metro főnöke. 

A politikai döntéshozók viszont még nem döntöttek, mivel csak október végén készül el az az adóbecslés, amelyből látható lesz, hogy mekkora anyagi lehetősége van az államnak az évente mintegy 3,4 milliárd euróba kerülő hét százalékos áfakulcs meghosszabbítására. A döntés várhatón novemberben születik meg. 

Válságállóbbak a magyar üzletek

Az előzetes, pesszimista várakozásokkal szemben messze nem kellett annyi vendéglátóhelynek bezárnia, mint ahogy azt a sokkhatásként érkezett energiaárrobbanás, az infláció, a magas alapanyagárak nyomása alatt tavaly ősszel a piaci aggodalmak előrevetítették. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete lapunknak korábban jelezte: a koronavírus járvány okozta megrázkódtatásokat a túlnyomórészt kkv-kból álló szektor körülbelül négyezer üzlet bezárásával élte túl. 2019-ben még több mint 51 ezer kereskedelmi vendéglátóhely működött Magyarországon, ezeknek mintegy 8 százaléka szűnt meg a járvány alatt, a leginkább túlélő vállalkozások a cukrászdák voltak. A körülbelül négyezer tönkrement cég nagy része kocsma, szórakozóhely volt a főváros vigalmi negyedében, és főként a külföldi turisták hiánya miatt húzták le a rolót. A pandémia az éttermek számát is csökkentette, viszont közben a munkahelyi étkeztetésben új üzletek jöttek létre. Bővebben--->