Theresa May brit miniszterelnök szerdán megírta azt a levelet, amelyben a brexit határidejének elhalasztását kérte az EU 27 tagállamának vezetőjétől március 29-e helyett június 30-ára. Ezzel a kormány euroszkeptikus miniszterei mellé állt, akik a lemondásukkal fenyegetőztek arra az esetre, ha hosszú, akár egyéves halasztást kért volna. Ezzel sajátos csiki-csuki helyzetet állítanak elő - derül ki a Financial Times összefoglalójából. A kérvényről még döntenie kell a tagállamoknak.

A brexiter parlamenti képviselők és kormánytagok nem akartak hosszú halasztást, mert attól tartottak, hogy ez alatt az idő alatt velük szemben fölénybe kerülhetnek a brexit elvetését vagy felvizezését akaró politikai ellenfeleik. May hetek óta ezzel riogatja őket, mondván: vagy megszavazzák a kormány EU-val kötött brexitmegállapodását - amely hosszabb távon elvezethet a szigetország valódi függetlenségéhez -, vagy jön a hosszú halasztás, aminek vége a brexit elmaradása is lehet.

Kapcsolódó

Csőbe húzták

A rövid halasztás azt jelenti, hogy ettől nem kell majd tartaniuk, ám cserébe azért, hogy ez ügyben May az ő követelésüknek engedett, nem adnak semmit. Semmi okuk arra, hogy támogassák kormány egyezségét, mert úgy gondolják, hogy ha június végére tolódik a kilépés időpontja, akkor pusztán még három hónapot kell várniuk arra, hogy az Egyesült Királyság válási megállapodás nélkül kizuhanjon az EU-ból. Ők ugyanis úgy gondolják, hogy az ezt követő gazdasági hanyatlás elfogadható ár lenne a teljes függetlenségért és az ír-észak-ír határ valódi választóvonallá válásáért, aminek beláthatatlan politikai következményei lehetnek.

Az EU-ban viszont nem így gondolkodnak. Michel Barnier, az unió brexitügyi főtárgyalója figyelmeztette a brit miniszterelnököt, hogy ha halasztást akar, akkor azt meg kell indokolnia. May a rövid határidő-módosítást azzal indokolhatja, hogy ezzel időt nyer kormánya brexitmegállapodásának elfogadtatására a parlamenttel, miközben - ahogy az az előbbiekből kiderült - valójában éppen a rövid határidő teszi ezzel szemben ellenérdekeltté az brexiter képviselőket.

A végjáték vége

Ez a csiki-csuki helyzet foroghatott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fejében, aki viszont arra figyelmeztette brit politikus kollégáit, hogy az EU március 21-22-ei csúcsértekezlete várhatóan nem fog dönteni a halasztás lehetővé tételéről - ezt támogatnia kell mind a 27 tagállam kormányának. Juncker szerint megvárják, hogy a May meg tudja-e szerezni a törvényhozás támogatását a kormány válási megállapodásához, csak ezt követően, egy március végi rendkívüli csúcsértekezleten tárgyalják meg a kilépés határidejének esetleges eltolását.

A történet vége az lehet, hogy ha március utolsó napjaiban harmadszor is lesz szavazás a brit parlamentben a kormány brexittervéről és a javaslat elbukik, akkor May mégis csak rákényszerülhet, hogy - szinte csak órákkal a március 29. éjféli kilépési határidő előtt - hosszú halasztást kérjen. A törvényhozás ugyanis korábban felszólította, hogy kerülje-e a szigetország kizuhanását az EU-ból, amit vagy ezzel kerülhet el, vagy azzal, hogy visszavonja az Egyesült Királyság kilépési kérelmét, amit brit kormányfőként egyoldalú döntéssel megtehet.