Eszerint Európa 42 országának lakossága 9,18 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Egy európai lakos egy évben átlagosan 13 672 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él, amely csupán 0,3 százalékkal magasabb 2015-höz képest. A minimális változás hátterében részben árfolyamhatások, részben pedig a nagyobb európai országokban stagnáló gazdasági növekedés áll.
A top-10 országban az európai átlag több mint másfélszeresét költhetik el egy évben, miközben 25 ország az átlag alatti összegből él. A leggazdagabb ország Liechtenstein egy személyre jutó 63 011 eurós, azaz az európai átlaghoz képest közel ötszörös vásárlóerejével, a sereghajtók pedig Ukrajna 803 és Moldova 1148 euróval. A tízes "klub" tagjai nem változtak az egy évvel korábbihoz képest, mindössze a sorrendjük cserélődött fel némiképp. Nagy-Britannia visszacsúszott a korábbi 6. helyről a tizedikre.
Magyarország az idén a harmincadik helyen szerepel, a tavalyi 31. hely után. A magyar vásárlóerő európai átlagtól való eltérését mutató index a tavalyi 38,4 százalékról 40,6 százalékra nőtt, a magyar lakosság az európai átlag mintegy kétötödéből gazdálkodik. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 5239 eurót meghaladva 2016-ban 5549 euró volt.
Itthon Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó átlagos vásárlóerő, 6963 eurós értéke eléri az európai átlag 50 százalékát, és mintegy 26 százalékkal meghaladja a magyarországi átlagot. Az ország 19 megyéjéből hét megyében rendelkezik a lakosság az országos átlag fölötti vásárlóerővel, ezek a főváros vonzáskörzetében, valamint az osztrák határvidéken találhatók. A legszegényebb régió továbbra is a román és ukrán határ mellett fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol évi 4152 eurós vásárlóerő jut egy főre, ami az országos átlagtól 25 százalékkal marad el.
A leggazdagabb és a legszegényebb megye közti különbség tovább mérséklődött (127,2-ről 125,5-re) és a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Beregé ezúttal is meghaladta az előző évit (74,1-ről 74,8-ra nőtt). Ez a tendencia általánosságban igaz a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is: a módosabb dunántúli megyék többségének vásárlóereje enyhén csökkent (kivétel Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye), míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően nőtt.
Budapest indexe összességében és kerületenként vizsgálva is csökkent, az V. és a VI. kerületet kivéve. Legnagyobb mértékű csökkenés a XXIII. és a III. kerület esetében figyelhető meg.
Az ötezer főnél nagyobb települések Budapest nélküli rangsorában az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya alapján az első helyen Üröm áll.
Helyezés | Település | Vásárlóerő-index (országos átlag %-ában) |
1. | Üröm | 150,5 |
2. | Paks | 146,8 |
3. | Nagykovácsi | 144,8 |
4. | Budaörs | 139,8 |
5. | Solymár | 135,3 |
6. | Dunakeszi | 132,9 |
7. | Diósd | 132,5 |
8. | Szentendre | 131,1 |
9. | Százhalombatta | 131,1 |
10. | Budakeszi | 128,8 |
Ötezer fő felett, Budapest nélkül | Forrás: GfK |
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!