A kijevi parlament zárt ülésen elfogadta Petro Porosenko ukrán államfő a törvénytervezetét, amely rendezni hivatott Kelet-Ukrajna polgárháború sújtotta területeinek státusát. A javaslat, amelynek lényegét a bne régiós hírportál ismerteti, bírálatok össztüzét váltotta ki az ukrán politikai közösség Nyugat-barát térfelén és várhatóan nem nyeri el a másik oldal, illetve az orosz vezetés tetszését sem.

Az orosz politikai-katonai támogatást élvező oroszbarát szeparatisták kezén lévő területek - amelyek két nagyvárost, Luhanszkot és Donyecket foglalják magukban és nagyjából kétmillió embernek adnak otthont -, különleges politikai és gazdasági státust kapnak. Kijev ennek megadására ígéretet tett az Ukrajna, a szeparatisták, Oroszország és a EBESZ részvételével tartott szeptember eleji minszki tűzszüneti tárgyalásokon.

Kapcsolódó

Ideiglenes kvázi függetlenség

A törvény szerint azok, akik az ukrán hadsereg "terroristaellenes műveletei" által lefedett térségben laknak, három évre különleges önkormányzatot választhatnak, amelyről december 7-én szavaznak. A jövőben teljesen szabadon használhatják az orosz nyelvet a közigazgatásban, az oktatásban és a magánéletben, valamint korlátozások nélkül építhetnek ki gazdasági kapcsolatokat Ukrajnán belül és Oroszországgal a közös határon keresztül.

Azok, akik részt vettek - a közelebbről meg nem határozott - eseményekben az érintett területen, teljes amnesztiát kapnak. A decemberi választásokon hatalomra kerülő önkormányzat beleszólhat a helyileg illetékes ügyészek és a bírók kinevezésébe, és önkéntesekből álló rendőrséget állíthat fel.

Ezzel egyidejűleg a kijevi központi kormány - zárójelbe téve, hogy az ország a fizetésképtelenség határán táncol - garanciát vállal a különleges területek költségvetési támogatására. A központi büdzséből finanszírozzák az ipari létesítmények, a közlekedés, a szociális infrastruktúra és a lakóházak helyreállítását. Emellett támogatják az új munkahelyek létrehozását és helyi fejlesztésekhez szükséges hitelek felvételét. Az ukrán költségvetésben előre elhatározott, nem módosítható keretet különítenek el ezekre a célokra.

Kapituláció

A törvényt már akkor össztűz alá vetették az EU-párti ukrán politikusok, közéletei személyiségek és szervezetek, amikor tervezete megjelent a helyi sajtóban. Az ismert donyecki újságíró, Szerhij Garmas szerint a jogszabály egyelő egy fegyverletétellel a szeparatisták és Oroszország előtt. Mások elfogadhatatlannak tartják, hogy a hivatalos szóhasználatban terrorista csoportoknak nevezett szeparatisták garantált ukrán költségvetési támogatással gyakorolhatnak ellenőrzést az általuk megszállt területek felett és gyakorlatilag megszüntessék ezek határát Oroszországgal.

Porosenko azzal védekezik, hogy a törvény csak a valóságban kialakult státus quót, ahogy ő fogalmaz "decentralizációt" önti jogi formába, és megtartja Ukrajna szuverenitását, területi egységét és függetlenségét. A kül- és a biztonságpolitikában, továbbá a jogszolgáltatásban nem tesz engedményt. A hároméves ideiglenes időszak lehetővé teszi a decentralizáció alapos kidolgozását és beépítését az alkotmányba.

Nem szavazzák meg

Arszenyij Jatszenyuk miniszterelnök, aki az államfő politikai szövetségese, de az őszi választások előtt egyben ellenfele is, rossz forgatókönyvként értékelte a törvénytervezetet, szemben a legrosszabb lehetőséggel, azzal, hogy Ukrajna teljesen orosz befolyás alá kerüljön. Vajon Vlagyimir Putyin orosz államfő lemondana-e erről a tervéről bármilyen engedményért, ezen belül ennek a törvénynek a parlamenti elfogadásáért cserébe? - tette fel a szónoki kérdést még a parlamenti szavazás előtt.

Miután Vlagyimir Klicsko Ütés pártján kívül az összes Nyugat-barátpolitikai erő elutasította a javaslatot, Porosenko csak elődje, Viktor Janukovics oroszbarát képviselőire, továbbá a kommunistákra támaszkodhatott. A titkos szavazás miatt nem világos, ki nyomott igen és ki nem gombot, ám az előbb említett három csoport együtt kiadja a szükséges többséget a parlamentben. Az elnök azonban minden bizonnyal magára vette a vádat, hogy együttműködik a múlt embereivel.

Nem fogadják el

Helyi lapértesülések szerint a szavazás előtt zárt ülésen ismertették a törvényhozás tagjaival a Kelet-Ukrajnában folyó "terroristaelhárító" műveletek helyzetét. Nem kétséges, hogy ez a nyomásgyakorlás eszköze volt, ugyanis minden bizonnyal az derült ki belőle, hogy az ukrán hadsereg nem nyerheti meg az aktív - bár letagadott - orosz támogatást élvező szeparatisták elleni fegyveres harcot.

A lázadók, ahogy az várató volt, elutasítják a Porosenko-féle törvény kínálta autonómiát. Már a napokban megjelent nyilatkozataikból kiderül, hogy nem ismerik el a kijevi kormány fennhatóságát az általuk kikiáltott luhanszki és donyecki "népköztársaságok" területén. Valójában a sajátjukon kívül semmilyen hatalmat nem fogadnak el.

A javaslat nem tartalmazza az ukrán állam föderális átszervezését, továbbá azt, hogy a föderációknak vétójoguk legyen az ország geopolitikai orientációjának meghatározásában - emlékeztet Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piaci szakértője. Ezek az orosz vezetés minimális elvárásai Kijevvel szemben, ezért a szakértő kételkedik abban, hogy Moszkva elfogadná a törvénytervezetet.