A konzervatív-liberális koalíció médiavállalkozások nyomásra hajtotta végre a szerzői jogról szóló törvény módosítását. A társaságok álláspontja szerint veszélyezteti a gazdaságos működést, hogy a keresők és hírgyűjtő portálok ellenszolgáltatás nélkül használják az általuk előállított tartalmat, hiszen a fogyasztók gyakran csak a találati listát vagy a hírek rövid kivonatait tekintik át, és nem lépnek tovább a szövegek forrásához, vagyis a kiadó saját oldalára, hírportáljára. A szöveg gyártója így elesik a reklámbevételtől, a hírgyűjtő vagy kereső oldal üzemeltetője pedig ingyen jut olyan tartalomhoz, amely bevételt termel számára.

Ezért a lapkiadók termékei - hírek és egyéb sajtószövegek - esetében is gondoskodni kell a szerzői jog egy úgynevezett szomszédos joga, a teljesítmény védelméhez fűződő jog védelméről, éppen úgy, mint például a zenei alkotások esetében - érveltek a médiavállalkozások.

A törvényhozó hónapokig tartó vita után végül nem jelölte ki pontosan, hogy hol húzódik az ingyenes közölhetőség és a fizetős átvétel határa. Ezt eredetileg 160 karakterben határozták meg, de végül elvetették a megoldást. A kérdést a piac tudja a legjobban eldönteni - indokolták a lépést kormánypárti politikusok. Az ellenzék elutasította a javaslatot, a Zöldek egy szakpolitikusa például úgy vélekedett, hogy az új törvényből csak az ügyvédek húznak hasznot, mert a félresikerült szabályozás miatt perek özöne várható. A törvényt a kormányoldal sem támogatta egyöntetűen, többen a javaslat ellen szavaztak.

A német lapkiadók országos szövetsége (BDVZ) üdvözölte a módosítást. A reform ugyan nem felel meg mindenben a kiadók elképzeléseinek, de fontos lépést jelent a digitális környezethez igazított méltányos jogi keret kialakításában - közölték. Kiemelték: előnyös, hogy a törvény tág teret nyújt a kiadók és a keresőoldalak, illetve hírgyűjtő portálok üzemeltetőivel kötendő megállapodásokhoz.

A Google a végszavazást megelőző napokban újsághirdetésekben tiltakozott a módosítás ellen, hangsúlyozva, hogy az erősen korlátozná a keresés szabadságát az interneten.

A törvényt még az ellenzéki többségű felsőháznak, a Bundesratnak is el kell fogadnia, ezért nem biztos, hogy hatályba lép. Ugyanakkor megfigyelők szerint az ellenzéki pártok soraiban és az egyes ellenzéki pártok között sincs teljes egyetértés az ügyben, így az sem vehető biztosra, hogy a Bundesrat nem engedi át a jogszabályt.