Vas Narasimhan, a Novartis vezérigazgatója és Paul Hudson, a Sanofinál dolgozó kollégája szerint az Európai Bizottságnak a gyógyszerekre és vakcinákra vonatkozó kiadási célt kellene kitűznie, hogy „méltányosan jutalmazza az innovációt".

A két vezető a Financial Times-nak írt levelében úgy fogalmazott, az amerikai kormány becslései szerint az Egyesült Államokban a brandelt és a generikus gyógyszerekért közel háromszor annyit fizetnek, mint más hasonló országok.

Ezért a bizottságnak az amerikai nettó áraknak megfelelő referenciaértéket kellene megállapítania a tagállamok számára – írják a vezérigazgatók, hozzátéve, hogy ezt egyes országok esetében árengedményekkel lehetne kiigazítani.

Narasimhan és Hudson szerint az alacsonyabb uniós árak mesterségesen korlátozzák a biofarmáciai piac növekedését, ami visszataszító erőt jelent az innovátorok számára.

Mint írják, az USA-ban jóváhagyott gyógyszerek 30 százaléka két év múlva már nem fog rendelkezésre állni Európában.

Mivel a vámok fenyegetése az iparág feje felett lebeg, a két vezető kiemeli az Egyesült Államokban végrehajtott jelentős gyógyszeripari beruházásokat, amelyeket Donald Trump hatalomra kerülése óta hajtottak végre. Mint mondják, sürgősen cselekednie kell Európának, különben felgyorsul a vállalatok távozása és beindul a hanyatlás.

Trump egymás karjaiba lökheti az EU-t és Kínát

Újabb várt és váratlan fordulatok álltak be a vámháborúban. Kína és az Egyesült Államok egymás torkának esett, az Európai Unió egy vicsorgásig jutott, ami hirtelen vigyorgásba csapott, mikor Donald Trump amerikai elnök visszavonulót fújt, 90 napos szünetet rendelt el. Ezek voltak a hét legfontosabb külpolitikai és külgazdasági eseményei.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.