Hosszú tétlenség és latolgatás után beindulni látszik végre az európai diplomácia. Az ukrán krízis rendezésében eddig az amerikaiak jártak élen, akik az ország határvidékein felsorakoztatott 130 ezer orosz katonára, fegyveradományokkal és néhány ezer főt számláló különítmények közelbe utaztatásával reagáltak. Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb kimondott célja, hogy megakadályozza a NATO keleti terjeszkedését, és ehhez kulcsfontosságúnak látja blokkolni Ukrajna csatlakozását a szövetséghez.

A NATO és az USA irányába benyújtott követeléseire, egyértelműen azt a választ kapta Putyin, hogy a nyugati felek nem fogják elengedni Ukrajna szabad döntésének jogát, és fenn tartják határai sérthetetlenségét. Ezt a tételt az EU államai sem engedték el, de Emmanuel Macron francia elnök hétfőn tett moszkvai látogatása óta, úgy látszik mégis csak lehet némi mozgástér a  konfliktus békés rendezéséhez.

Kapcsolódó

Háromoldalú egység

Kedden a "weimari háromszög" képviselői először ültek össze több mint 11 év után. Esti egyeztetésük előtti sajtótájékoztatójukon a Washingtonból hazaért német kancellár Olaf Scholz ugyan továbbra sem említett  konkrét szankciókat, az azonban jelzésértékű, hogy ezúttal ő mondta fel milyen súlyos következményekkel számolhat Oroszország, ha benyomulna az ukrán területekre. Scholzot rengeteg kritika érte az utóbbi hónapokban folytonos ködösítéséért, de a német kormány tagadhatatlanul sok pénzt öl Ukrajna támogatásába.

Emmanuel Macron Kijevből érkezett a német vendéglátóhoz, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt győzte meg arról, hogy tisztázni kell a 2015-ös minszki jegyzőkönyvben foglaltakat, hogy Európa végre tovább léphessen. Itt leginkább eddig egymásra mutogatás van az orosz szeparatisták és az ukrán hadsereg közt, de úgy tűnik minden fél egyet ért, hogy a francia, német, orosz és ukrán főt egy asztalhoz ültető normandiai formátum az egyetlen keret, ahol erről megegyezhetnek. "Konkrét megoldásaink vannak" - mondta Macron a helyzetről.

Lengyel békejobb

A tájékoztatón többször hangsúlyozták az európai egységes választ és azt is, hogy az elsődleges cél a fegyveres konfliktus elkerülése. Ezzel a lengyel fél okozhatott némi meglepetést, hiszen országa nem csak gyakran folytat különutas politikát, ha az EU-s döntésekről van szó, de történelmi okok miatt is erősen oroszellenesek. Mégis most úgy látszik, az amerikai típusú elrettentés politikája helyett az unió egységébe szállnak be.

Andrzej Duda lengyel államfő vasárnap látogatta meg Hszi Csin-ping kínai elnököt a nemrég induló 2022-es téli olimpia ürügyén. Az európai unió vezetői közül csak ő nem bojkottálta a rendezvényt távolmaradásával, amiért több lengyel diplomata is kritizálta, Andrzej Dera külügyminiszter azonban azt mondta, az út célja az volt, hogy a Putyinnal szoros barátságot ápoló kínai felet, az EU szemszögéből is tájékoztassa az ukrán konfliktusról.