A japán kormány csütörtökön közzétett, második becslésen alapuló adatai szerint tavaly október-decemberben 0,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző három hónaphoz képest, éves összevetésben pedig 1,6 százalékkal bővült a gazdaság.

A felülvizsgált adatok jóval kedvezőbbek az első becslésben szereplőknél, és bőven meghaladják az elemzői várakozások mediánját is. A február 14-én nyilvánosságra hozott első becslésben még csak 0,1 százalékos negyedéves és 0,5 százalékos éves szintű növekedés szerepelt, az elemzői várakozások mediánja pedig 0,2, illetve 0,9 százalékos bővülést feltételezett.

Kapcsolódó

Tavaly október-decemberben már a nyolcadik egymást követő negyedévben mértek növekedést. Ennél hosszabb egybefüggő időszakban utoljára az 1986 második és az 1989 első negyedéve közötti 12 negyedévben nőtt Japán hazai összterméke. Ez volt a japán buborékgazdaság összeomlása előtti csúcspont.

A japán GDP 1,7 százalékkal nőtt tavaly, immár a hatodik egymást követő évben növekedett.

Dacára a stabil növekedésnek elemzők szerint nem valószínű, hogy a japán jegybank nekilát masszív gazdaságélénkítési intézkedéseinek lebontásához, mivel a nyomott bérek megakadályozzák a fogyasztói kiadások erősebb emelkedését és ezáltal az infláció felpörgését. Mindazonáltal Kuroda Harukiro, a Bank of Japan kormányzója meglepte a piacokat, amikor a parlament alsóházában a múlt héten tartott meghallgatásán arról beszélt, hogy a jegybank megfontolja rendkívül laza monetáris politikájának megváltoztatását, ha a 2019-es pénzügyi évben elérik a 2 százalékos inflációs célszámot.

Az inflációs ráta továbbra is messze elmarad a japán jegybank 2 százalékos célszámától, és elemzők szerint még hosszú ideig eltart, hogy elérjék a célszámot, aminek előfeltétele a lakossági fogyasztás és a bérek erősebb emelkedése.

A háztartások fogyasztása, amely a GDP nagyjából kétharmadát teszi ki, 0,5 százalékkal nőtt tavaly október-decemberben az előző negyedévhez hasonlítva. A reálbérek viszont - három negyedéven belül először - csökkentek, mégpedig 0,4 százalékkal.

Abe Sindzó japán miniszterelnök arra buzdítja a munkaadókat, hogy a szakszervezetekkel tavasszal esedékes bértárgyalásokon kínáljanak 3 százalékos emelést a lakossági fogyasztás és az infláció felpörgetésének érdekében. Japán legnagyobb szakszervezete, a Rengo néven is ismert szakszervezeti szövetség 4 százalékot követel, míg a legnagyobb japán üzleti lobbi, az ország nagyvállalatait tömörítő Keidanren teljes súllyal felsorakozott a kormány álláspontja mögött. Mindazonáltal sok cég továbbra is habozik, hogy növelje az olyan fix költségeit, mint például a bérek, a gazdasági kilátások bizonytalanságaira hivatkozva.