Pavol Konstiak, Szlovák Kereskedelmi Szövetség a szövetség alelnöke úgy véli, hogy az egy- és kétcentesek használata gazdaságilag nem kifizetődő és kényelmetlen a vásárlóknak - írta a pozsonyi Új Szó. Az eurótagállamok 2002 és 2012 között összesen 1,4 milliárd eurót költöttek az egy- és kétcentes érmék gyártására, és becslések szerint egy egycentes érme gyártási költsége legalább másfél cent".

Mennének a finnek után

Kapcsolódó

A kereskedelmi szövetség hangsúlyozza: az egy- és kétcentesek forgalomból való kivonása nem azt jelenti, hogy minden áru vagy 5 centre, vagy 0-ra végződő összegbe fog kerülni az üzletekben. Az árak ettől nem változnának, csak a számlán szereplő végösszeget fogják kerekíteni (ahogy Magyarországon az egy- és kétforintosok megszüntetése óta történik).

A szlovák pénzügyminisztérium arról tájékoztatta az Új Szót, hogy az egycentes és kétcentes érméket több európai országban is kivonták a forgalomból. Finnországban már 2002 óta nem gyártanak ilyen érméket, később a belgák, a hollandok, az írek, legutóbb pedig az olaszok is leállították a gyártásukat. Az eurózóna tagállamai nem dönthetnek egyedül a forgalomban lévő érmék bevonásáról, erre az Európai Bizottságnak kell javaslatot tennie.

Átfogó reform

Az euró történetében egyébként az idén új időszámítás kezdődött: lezárult ugyanis a bankjegyek cseréje, amely hat éve indult az 5 eurós leváltásával, az idén májusban fejeződött be az új 100 és 200 eurós bankjegy bevezetésével. Az Európai Központi Bank (ECB) azért döntött évekkel ezelőtt a régi bankjegyek lecseréléséről, hogy nehezebben hamisítható, korszerűbb bankjegyek legyenek a forgalomban.

Az igény is adott: bár a bankkártyás fizetések és a különböző elektronikus megoldások egyre népszerűbbek, a készpénzre még most is óriási az igény. Az eurózónában az euróbankjegyek 2002-es bevezetése óta megtriplázódott a forgalomban lévő bankjegyek száma, így elérte a 21 milliárdot. A bankjegyek összértéke évente átlagosan négy százalékkal növekszik, ezzel mostanra megközelítve az 1,2 billió eurót. Az Európai Központi Bank korábbi - még 2016-ban készült felmérése szerint - az eurózónában 10-ből nyolc tranzakció készpénzes volt.