Az erőszakos cselekmények közvetlen vagy közvetett költsége a globális GDP 13,3 százalékát viszi el. Másképp - vásárlóerővel korrigálva - 5 dolláros kiadást jelent fejenként - ismerteti a Pénzügyi Szemle Online az Institute for Economics and Peace kutatóintézet elemzését.

Erőszakos pocsékolás?

Kapcsolódó

A kutatók 16 különféle költségkategóriával számoltak az erőszakkiadások kiszámításánál. A legjelentősebbek a hadikiadások, a rendvédelmi kiadások, a személyes biztonsági kiadások, az emberölés, terrorizmus, erőszakos cselekmények költségei. Az elemzés szerint az erőszakos események gazdasági hatásainak számszerűsítése egy rendkívül összetett és bonyolult művelet, ezt a kutatók is elismerik. Azt is hozzáteszik azonban, hogy 13,3 GDP-arányos kiadás a jól számszerűsíthető tételeket foglalja magába, vagyis a valós költség ennél minden bizonnyal magasabb.

A kiadások egy jelentős része nem megy pocsékba. A hadikiadások egy jelentős része - mondjuk egy gépbeszerzés vagy egy hadászati beruházás - például hozzájárul a GDP bővüléséhez, az ugyanakkor , hogy ezeknek a kiadásoknak vagy beruházásoknak a gazdaság hatékonyságát javító hatása jóval elmarad attól, mintha mondjuk az egészségügyre vagy az oktatásra költötte volna az állam a pénzt. Azt tehát nem mondják a Institute for Economics and Peace szakértői, hogy az erőszakhoz köthető pénz elveszne, mint GDP, a számítások ugyanakkor azt mutatják, hogy ha egyáltalán nem lenne erőszak a Földön, akkor a globális GDP ezzel a 13,3 százalékkal magasabb lehetne.

Magyarország békés

Bolygónk legerőszakosabb országaiban, azaz jelenleg Szíriában, Irakban és Afganisztánban az erőszak és konfliktus költségei megközelítőleg a GDP 50 százalékára rúgnak.

A legbékésebb országokban, azaz Indonéziában, Kanadában és Izlandon mindössze a GDP 2-2,5 százaléka megy el erőszakra. Magyarország a maga 6,0 százalékos értékével a békésebb országok közé sorolható.