A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek érvényes bejelentett lakcímük és személyi igazolványuk is van Horvátországban. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő - például a nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai horvátokat - illeti, közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe.

Az elnökjelöltekre 6533 helyen adhatják le voksaikat az állampolgárok: belföldön 6409, külföldön pedig 124 szavazóhelyiségben. Horvátországon kívül 47 országban lehet az urnákhoz járulni. Amennyiben a 11 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását - ami nagyon valószínű, - akkor január 5-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.

Kapcsolódó

Az idei elnökválasztáson több jelölt indul, mint öt évvel ezelőtt. Ennél több csak 2009-ben volt, akkor 12-en, 2005-ben pedig 13-an indultak az elnöki tisztségért. Öt évvel ezelőtt négy jelölt indult, Kolinda Grabar-Kitarovic akkor Ivo Josipovic hivatalban lévő elnököt győzte le a második fordulóban. Rekordszámú megfigyelő lesz jelen a mostani választásokon: összesen 24 ezer, vagyis minden szavazóhelységre átlagosan 3,5 fél megfigyelő jut.

A felmérések szerint Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban lévő horvát államfőnek és Zoran Milanovic volt kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére. A legújabb közvélemény-kutatások szerint holtverseny alakult ki közöttük: Milanovic a voksok 24,3, Grabar-Kitarovic a szavazatok 24,2 százalékát tudhatná magáénak.

A szavazópolgárok 19 óráig adhatják le voksaikat. Eredményeket már 20 órától nyilvánosságra hoz az országos választási iroda.