Aggódik az OECD, de támogatja az inflációellenes kamatpolitikát

Az OECD szerint a világgazdaság teljesítménye jövőre tovább gyengül, az infláció pedig magas marad. A globális gazdaság kibocsátása ezért a tavalyi 3,3 százalék után 2023-ban várhatóan 3,0 százalékkal emelkedik, míg 2024-ben már csak 2,7 százalékos lesz a növekedés – jelentette be kedden Párizsban az ipari nemzetek Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete, amely a jövő évi, globális növekedési előrejelzését legújabban 0,2 százalékkal csökkentette. A Tagesspiegel idézi, hogy az OECD szerint a gyenge gazdasági kilátások egyik fontos oka a jegybankok erőteljes kamatemelése az infláció kordában tartása érdekében, amelyre viszont szükség van. Clare Lombardelli, az OECD vezető közgazdásza szerint

ugyan 2024-ben már mutatkozhatnak a fellendülés jelei Németországban is, ebben az évben viszont a német gazdaság teljesítménye a korábban várt stagnálás helyett jelentősen csökkenni fog.

Mint rámutatott, Németországon kívül valószínűleg csak a krónikus adósságokkal küszködő, nemzetközi pénzügyi segélyektől függő Argentína zsugorodik az idén.

Ezzel szemben az összes többi, nagy ipari ország növekedésben van, beleértve Oroszországot is, amelyet pedig a nyugati szankciók sújtanak. A múlt héten az EU Bizottsága is lefelé módosította Németországra vonatkozó előrejelzését, ahol Lombardelli szerint strukturális reformokra van szükség és javítani kell a bevándorlás körülményeit, továbbá a nők, az idősek és az alacsonyan képzettek munkaerő-piaci részvételét. Az OECD szerint a világ központi bankjainak addig kell tartaniuk a magas kamatok szabta irányt, amíg egyértelmű jelek nem mutatkoznak arra vonatkozóan, hogy a vártnál makacsabb infláció tartósan enyhülhet. „Még nem értünk ki az erdőből.” – fogalmazott a közgazdász, aki szerint ezért a kormányoknak továbbra is kezelni kell magas adósságaikat és a jelentősen megnövekedett kiadásaikat.

A Volkswagen bizakodóbb, mint a gazdaság többi szereplője

Emelkedő árak, munkaerőhiány, lomha energiaátállás: a német gazdaság stagnál, a közgazdászok többsége szerint pedig a mostani válság még jó ideig el fog tartani. Különösen a vegyiparban figyelmeztetnek a dezindusztrializációra és a vállalatok esetleges külföldre költözésére, ha a politika nem változik – írja a Berliner Zeitung. Az autóipar képviselői azonban nem akarják túldramatizálni a helyzetet, sokkal kedvezőbben látják a gazdaság jövőjét. Például Németország legnagyobb autógyártója,

a Volkswagen-csoport szerint a jelenlegi termelési helyzet kevésbé aggasztó, mint ahogy azt az országban általánosan eluralkodott hangulat tükrözi.

A VW-csoport szerint nincs akkora ok az aggodalomra, a gazdaság hamar vissza fog erősödni, mert az ország jól képzett munkaerővel rendelkezik, vannak technológiai és innovációs erősségei és stabilan fizetőképes a középosztály.

Az élelmiszerárak csökkenésére számítanak a németeknél

Végre bíztató adat látott napvilágot a legnagyobb nyugati partnerünknél, amelynek hatására a szakértők arra számítanak, hogy hamarosan véget érhet az élelmiszerek ársokkja a kiskereskedelemben. A legfrissebb statisztikák szerint augusztusban a fogyasztói árakat befolyásoló németországi termelői árak 12,6 százalékkal mérséklődtek, amely csökkenés 1949 óta a legmagasabb – hívta fel a figyelmet a Bild. A lap felidézi: miután 2022 februárjában kitört az ukrajnai háború, száguldani kezdett az infláció, különösen az energia- és az élelmiszerárak szabadultak el. Az idei év elejétől több területen elindult a lassú csökkenés.

Augusztusra az energiaárak 32 százalékkal, az áram 42 százalékkal lett olcsóbb az előző év azonos hónapjához képest,

és miközben a zöldség-gyümölcs átlagosan 18 százalékkal drágult, az étolaj ára már 40 százalékkal, a vajé pedig körülbelül 32 százalékkal lett alacsonyabb. Az eddigi áremelkedések áthárítása a vásárlókra valószínűleg tovább veszít erejéből – állapította meg Alexander Krüger, a Hauck Aufhäuser Lamp Privatbank AG vezető közgazdásza. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban 6,2 százalékos volt az infláció Németországban, ezen belül az élelmiszereké 9 százalék, amelyre a szakértő szerint orvosságot jelenthetnek az alacsonyabb termelői árak.

Pofon vágják a dolgozóikat az üzletláncok

Tekintettel az elszabadult inflációra és az alkalmazottak nyomására, egyre több kiskereskedelmi vállalat önkényesen, de az elvártnál jóval kisebb mértékben emelni kezdte a fizetéseket, miközben a jövő évi kollektív szerződésekről hónapok óta folytatott bértárgyalások holtpontra jutottak a szakszervezetekkel – közölte a Spiegel. Így például újabban a Penny üzleteket jegyző Rewe Group, az Aldi, a Lidl, a Kaufland, az Otto Csoport (Otto, Bonprix, Baur) és a diszkontokat üzemeltető Netto Nord már bejelentette, hogy követik a Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) ajánlását és október 5-től csak 3 százalékkal emelik a dolgozóik bérét, amelynél a szakszervezetek jóval magasabb, 5,3 százalékos emelést követelnek. A lap felidézi, hogy

a kiskereskedelmi szektor egy része jelentős értékesítési veszteségeket szenvedett el a koronajárvány idején, azóta pedig az ukrajnai háború miatt visszaesett fogyasztás és infláció miatt küszködnek.

A szektorban júliusban több mint két százalékkal maradt el a forgalom a tavalyi év azonos hónapjában mért eladásokhoz képest. A mostani, 3 százalékos béremelés, ami óránként egy eurónak sem felel meg, pofont jelent a kiskereskedelmi alkalmazottak számára – közölték a munkavállalók érdekképviselői, akik szerint a bolti dolgozók már most is nagyon alacsony béreket kapnak Németországban, miközben az elmúlt hónapok inflációja felemésztette a jövedelmeiket.

 

(Thurzó Katalin)