Christian Noyer (képünkön) a Le Monde című francia napilap internetes oldalán pénteken megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a szektor stabilizálásának érdekében kívánatos lenne augusztus közepén, még az Európai Központi Bank (ECB) őszre tervezett stressztesztje előtt emelni a bankok jegyzett tőkéjét.

Noyer, aki a francia központi bank elnökeként egyben az ECB kormányzótanácsának is tagja, kijelentette, hogy ellenzi azt a javaslatot, miszerint a ciprusi példához hasonlóan vonják be a bankok nagyobb ügyfeleit is a feltőkésítési műveletbe. Álláspontját azzal indokolta, hogy Görögország esetében ezek a nagyobb ügyfelek a kis- és közepes vállalkozások körébe tartoznak.

Kapcsolódó

"Álláspontomat széles körben osztják a kormányzótanácsban" - mondta a francia jegybankár, hangsúlyozva, rendkívül fontos a gazdaság stabilizálása és a bizalom helyreállítása annak érdekében, hogy a 2010 óta kivont 90 milliárd euró nagy részét visszavigyék a görög bankokba.

Az új, immár harmadik pénzügyi mentőcsomagról július 13-án kötött megállapodás alapján nagyjából 25 milliárd eurót szánnak a bankok feltőkésítésére.

Három hét zárva tartás után a görög bankok hétfőn nyitották meg újra kapuikat, de a tőkekorlátozások érvényben maradtak. Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszter szerdán azt mondta, hogy a bankokat legkésőbb az év végéig fel kell tőkésíteni.

Aggodalmak a jövő miatt

A BIS friss adatai szerint harmadával, azaz mintegy 22 milliárd euróval csökkent a nemzetközi tevékenységet folytató bankok görögországi hitelállománya az idei első negyedévben, miközben növekedtek az aggodalmak Görögország gazdaságának és euróövezeti tagságának jövője miatt.

A bázeli székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet statisztikája szerint a görögországi vállalatoknak, bankoknak, magánszemélyeknek és egyéb jogi személyeknek nyújtott külföldi hitelek összege 45,5 milliárd euróra csökkent március végére. A görög pénzintézeteknek nyújtott külföldi hitelek összege 2,2 milliárd euróra zsugorodott, szemben a tavaly június végi 31 milliárd euróval. A magánvállalatok külföldi hitelállománya 16 milliárd eurót tett ki március végén, míg az állami szféra 600 millió euróval tartozott külföldi bankoknak.

A BIS adatai szerint az idei első negyedévben - éves összehasonlításban 6 százalékkal - 755 milliárd euróval növekedett a nemzetközi tevékenységet folytató bankok külföldre kihelyezett hiteleinek összege, szemben az egy évvel korábbi 2 százalékos zsugorodással. A 755 milliárd euró több mint 50 százaléka, 406 milliárd euró az euróövezeti országokra jutott. Ezen belül a Németországnak nyújtott külföldi hitelek állománya 153 milliárd euróval növekedett, Franciaország esetében pedig 120 milliárd eurós bővülést mértek.

Két év jelentős mértékű növekedés után a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben is csökkent a feltörekvő piacgazdaságokba irányuló külföldi hitelek állománya. Idén január-márciusban összesen 49 milliárd euróval szűkült ebben a csoportban a külföldi hitelek összege. A Kínának nyújtott külföldi hitelek állománya a második egymást követő negyedévben csökkent, január-márciusban 56 milliárd euróval. Oroszország esetében az idei első negyedév alatt 14 milliárd euróval, a tavalyi utolsó negyedévben pedig 19 milliárd euróval zsugorodott a külföldről kapott hitelek állománya.