A négynapos, péntek estig tartó rendezvénysorozat idei mottója: Globalizáció 4.0: A globális környezet alakítása a negyedik ipari forradalom korában. A tanácskozásokon a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vesz részt több mint 100 ország képviseletében, köztük több mint hatvan állam- vagy kormányfő.

A bizonytalanságokat és a zavaros időket azonban jól jelzi, hogy az iparilag hét legfejlettebb ország vezetői közül csak Angela Merkel német kancellár, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök vesz részt a fórumon. Donald Trump amerikai elnök, de még amerikai küldöttség sem utazik Davosba az immár 32. napja tartó részleges kormányzati leállást miatt. Emmanuel Macron francia elnök és Theresa May brit kormányfő szintén belpolitikai válsághelyzet miatt marad otthon.

Kapcsolódó

Minden évben rendre néhány nappal a davosi értekezlet kezdete előtt közzéteszik a fórum szervezői által összeállított, a Globális kockázatok címet viselő jelentést. Eszerint az idei év legvalószínűbb kockázati tényezőit a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás okozta károk, a természeti katasztrófák, az adatcsalások és adatlopások, valamint a kibertámadások jelentik, míg a legpusztítóbb hatásúak a tömegpusztító fegyverek, a klímaváltozás okozta károk, a szélsőséges időjárás, az ivóvízhiány, valamint a természeti katasztrófák lesznek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig a világgazdasági kilátások című kiadványnak, a davosi tanácskozáshoz időzített frissítésében tovább rontotta a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését. A valutaalap 0,2 százalékponttal 3,5 százalékra csökkentette a 2019-es és 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra a 2020-as globális GDP-növekedési előrejelzését. A 2018-as növekedésre októberben tett 3,7 százalékos becslését az IMF megerősítette.