Anélkül, hogy az úgynevezett végső kamatláb szintjét meghatározta volna, Christine Lagarde EKB-elnök szerint a hitelfelvételi költségeknek tovább kell emelkedniük a múlt heti, zsinórban második 75 bázispontos emelést követően. Az EKB célja, hogy 2 százalékon stabilizálódjon az infláció, de a 19 tagú euróövezetben az infláció októberben rekordot jelentő 10,7 százalékot ért el, ami még akkor is meghaladta az elemzői becsléseket, amikor a gazdasági növekedés gyengült, és sokan visszaesést jósolnak a télre, mivel Oroszország csökkenti az energiaszállításokat.

Lagarde elismerte, hogy megnőtt a recesszió valószínűsége, de figyelmeztetett az infláció megfékezésének elmulasztásával járó veszélyekre, és az árstabilitást a zökkenőmentesen működő gazdaság alapjának nevezte, amelyben „mindenki jól jár".

„Az infláció még mindig túl magas az egész euróövezetben” – mondta az EKB-elnöke, aki szerint minél tovább marad az infláció ezen a magas szinten, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az egész gazdaságban elterjed. „Akkor a fogyasztók és a vállalkozások is magasabb inflációra fognak számítani a jövőben, és ez veszélyes” – tette hozzá a Bloomberg szerint.

Mivel az emelkedő kamatlábak megnövelik a jelzáloghitelek törlesztőrészleteit és ártanak a vállalati hitelfelvevőknek, Lagarde szerint a bankok erősebb helyzetben vannak, mint a 2008-as válságot megelőző időszakban voltak. Ennek ellenére szerinte óvatosnak kell lenni a pénzpiacokon.

Lagarde úgy látja, hogy a jelenlegi válságban a kormányoknak ügyelniük kell arra, hogy minden költségvetési támogatás átmeneti legyen, és azokat célozza meg, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. 

A kamatemelések, a szigorítás melletti EKB-s elköteleződés az euróárfolyamra is hatással lehet. Jelenleg inkább erősödött a közös valuta a legutóbbi intézkedések óta.