Az Európai Bizottság (EB) olyan javaslatokkal akar előállni, amelyek elfogadása esetén részben megelőzhetők a 2008-ashoz hasonló nagy bankcsődök, részben elkerülhető, hogy a mégis bekövetkező leolvadások költségét kormányaikon keresztül az adófizetők állják - jelentette a brit Telegraph. Ha az elképzelés elnyeri a tagállamok és az Európai Parlament támogatását, akkor az EU nagy lépést tehet előre a Mario Draghi ECB-elnök javasolta bankunió megvalósítása felé.

Ugyanakkor a kezdeményezésből semmi sem valósulhat meg 2014 előtt, így későn jön az akut bajban lévő Spanyolország kisegítéséhez. Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy megengedhetjük magunknak, hogy a hosszú távú megoldásokon gondolkodjunk, amikor ég a ház - értékelte a helyzetet Nicolas Veron, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet szakértője.

Durr bele jogok

A bizottság 156 oldalas javaslata egyebek mellett alaposan megerősítené a felügyeletek hatáskörét. Joguk lenne például mentőakciókat indítani bajban lévő bankok kisegítésére, illetve lenyomni a veszteségeket a pénzintézeti kötvények tulajdonosainak torkán, megkímélve ezzel az államokat - azaz az adófizetőket - attól, hogy viseljék az újratőkésítés költségét.

A forrásteremtés érdekében köteleznék a tagállamokat, hogy készüljenek fel a bankcsődökre, illetve olyan éves adót vetnének ki a pénzintézetekre, amelyből finanszírozhatnák a rendkívüli hiteleket vagy garanciavállalásokat. Egy uniós tisztviselő szerint a szigorúbb EU szintű szabályozás kiindulópontja lehet annak az egységes biztonsági vagy mentőalapnak, amely a Draghi víziójában szereplő közös bankrendszerhez vezet.

Így kéne csinálni

Draghi hárompilléres javaslatot tett. Az első alapelem a bankok közös felügyeletének megteremtése, a második egy alap létrehozása a nagybankok fizetőképességének biztosítására, a harmadik az eurózóna szintű betétbiztosítás megteremtése. A rendszer ugyan csak a közös európai devizát használó országok csoportjára vonatkozna, ám hatással lenne az egész unióra.

Az ellenzők kórusa azonban nem kevésbé ütős, mint a javaslat. Németország nem akar olyan rendszert, amelyben német pénzből fizetnék más országok bajba került pénzügyi rendszerének rendbe tételét. Nagy-Britannia elfogadhatatlannak tartja, hogy az unió ellenőrzést gyakoroljon a pénzügyi szolgáltatási ágazat felett, amely a brit GDP tizedét termeli.

Mennyibe fáj?

Amikor 2010-ben a bizottság javaslatot tett egy uniós betétbiztosítási alap létrehozására, a tagországok azonnal vitatni kezdték annak összegét, hogy mérsékeljék a bankjaikra nehezedő terheket. Franciaország, Olaszország és Németország kart karba öltve faragták le a pénzintézetekre terhelendő elővigyázatossági adó kulcsát - mondja Peter Simon, német képviselő, aki az Európai Parlament (EP) részéről részt vett az egyeztetésekben.

Az EP a betétek 1,5 százalékának megfelelő közteherből akarta feltőkésíteni a biztonsági forrást - amely önálló nemzeti alapokba folyt volna be -, amire 0,5 százalékos ellenjavaslat érkezett. Utóbbiból még egy közepes bankcsődöt sem lehetett volna kezelni.

Az Európai Bizottság mai javaslata a hírek szerint a betétek egy százalékának megfelelő adóból teremtené elő az új rendszer pénzügyi munícióját. Ennek segítségével tíz év alatt 70 milliárd euró készpénzt kellene felhalmozni az eurózóna, illetve 100 milliárdot a 27 EU-tagország szintjén.