A diákhitel-állomány már meghaladja az 1300 milliárd dollárt, és várhatóan tovább nő. A jelzáloghitelek után a diákhitelek terhelik meg a legjobban az amerikai háztartásokat, a Brookings Institution szakértője szerint hétmillió adós nem tud törleszteni, és még sok millióan estek fizetési késedelembe.

A felsőoktatás igen költséges az Egyesült Államokban. A magánegyetemeken átlagban évi 32 405 dollárt kell fizetni, és az állami intézmények sem olcsók, az egyes szövetségi államoktól függően 9410 dollár és 23 893 dollár között van a tandíj.

Ezt csak gazdag családok tudják finanszírozni, a legtöbben azonban diákhitelt kénytelenek felvenni. Az adósoknak jelenleg mintegy évi 160 milliárd dollárt kell törleszteniük, és az eladósodottság nyugtalanító tempóban nő. Előfordul, hogy az adós egész aktív kora alatt sem tudja visszafizetni a kölcsönt.

Míg a diplomások jövedelme az utóbbi hét évben csupán három százalékkal emelkedett, az adósságteher a Moody' szakértőjének számításai szerint 53 százalékkal szökött fel. Aki nem talál vagy csak rosszul fizetett álláshoz jut, az adósságcsapdába kerül. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy ezen a hitelpiacon sok a kétes hírű szereplő, a "hitelcápa".

A feszült diákhitel-piaci helyzetből nemzetgazdasági probléma fakadhat - véli Charles O'Shea, a Moody's elemzője. Az adósság nagyobbik része 2014 óta már nem a fiatalokat, hanem a középgenerációt terheli, pedig főként éppen a 30-39 év közötti korosztály költekezésétől függ a személyi fogyasztás. A törlesztés terhei miatt viszont jócskán megcsappan az elkölthető jövedelem. Ennek kétségtelenül negatív következményei lesznek, mert a személyi fogyasztás a gazdasági növekedés fő motorja, és a bruttó hazai termék több mint kétharmadát adja.