Az orosz olajexportra kirótt uniós szankciók olyan logisztikai problémákhoz vezetnek, amelyek megoldását a kereskedőktől kezdve az olajszállítókon keresztül a legjelentősebb kormányokig számtalan szereplő aggódva várja - írja a G7 a Bloomberg elemzésére támaszkodva. Ami egyelőre biztosnak tűnik, hogy bonyolult, sőt, sokszor kifejezetten rejtett tulajdonosi hátterű szállítmányozók, kikötők és további cégek terjeszthetik az orosz olajat.

Ha megnézzük, hogy hány hajót adtak el az elmúlt hat hónapban nem nyilvános vevőknek, világossá válik, hogy flotta épül az orosz olaj szállítására. Egy hajózási ügynök szerint a zömmel dubaji, hongkongi, szingapúri és ciprusi illetőségű árnyékflották jellemzően régebbi hajókból állnak össze, amelyek iráni és venezuelai kőolajat szállítottak korábban, de a továbbiakban az Oroszország és a távol-keleti országok közötti útvonalakon fognak közlekedni.

Jól érzékelhető továbbá a használt tankerek piacán a keresletnövekedés az orosz kikötők megközelítésére alkalmas típusokért, a jégtörésre is képest Aframax hajók ára egy év alatt megduplázódott.

Jönnek a szankciók

A december 5-től érvénybe lépő hatodik szankciós csomag értelmében amellett, hogy nem lehet orosz olajat tengeri úton behozni az Európai Unióba, az unió területén működő szállítmányozók, bankok és biztosítók sem vehetnek részt annak terjesztésében.

Az árnyékflották megjelenése mellett szinte bizonyosan megnövekszik a hajók közötti áruátvitel, vagyis a szállítmányok tengeren történő áttöltése egyik tankerből a másikba. Mivel a szankciók alapvetően az orosz kikötőkből érkező exportot tiltják, illetve hosszabb távokra sokszor érdemes egy nagyobb hajón vinni a kezdetben több kisebb tankeren indított szállítmányokat, az egyébként akár napokig tartó, és csak jó időben lebonyolítható logisztikai bravúr egyre gyakoribbá válhat.