Az aszfaltkeverőügyhöz hasonló méretű botránnyá dagadhat a magyarországi szennyvíz-beruházási gigatender, ugyanis ebben az esetben is versenykorlátozás alapos gyanúja miatt vizsgálódik az Európai Bizottság - értesült a brüsszeli testülethez közeli forrásokból a Magyar Nemzet. Az útépítéseknél a keverőtelepek leosztásával 500 milliárd forintnyi európai uniós forrást sodort veszélybe a kormány, míg a hat vidéki régiót érintő szennyvizes projektek 420 milliárdot emésztenek fel.

A Környezeti és energiahatékonysági operatív programhoz (Kehop) tartozó, hat részre vonatkozó felhívás régiónként 70 milliárd forintos összeget tartalmaz, így jön ki összesen a 420 milliárd forint. A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. által kiírt nyílt közbeszerzés szennyvízberuházások kivitelezésére szól, négy évre. Brüsszel azért tartja indokoltnak a versenyjogi vizsgálat lefolytatását, mert a 2014-2020-as programozási időszak alapcéljával, a kis- és középvállalkozások támogatásával ellenkezik a kiírás, amely épp ellenkezőleg, kifejezetten a legnagyobb piaci szereplőknek kedvez. Ahogyan arról a Világgazdaság is beszámolt, az ebben az ügyben eljáró uniós szakértők szerdán érkeznek Budapestre, hogy minden lehetséges adatot, információt begyűjtsenek a szennyvízberuházások hátteréről.

A lap szerint az ügyben elkerülhetetlen a korrekció, azaz az uniós támogatás egy részének a visszafizetése.

Az OLAF is foglalkozik a vízközműhálózatok fejlesztésére vonatkozó nagy értékű pályázattal, amely ezzel együtt jelenleg 16 magyarországi ügyben nyomoz, s ügykezelőkből, jogi véleményezőkből és hírszerzési elemzőkből álló külön csoportot hozott létre a hazai esetekre.

Nagyokra szabták

A VG.hu értesülései szerint a Duna Aszfalt Kft., a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft., illetve a Békés Drén Kft. felelhet csak meg a pályázati kiírásnak.

Az Európai Bizottság leginkább azt sérelmezheti, hogy a tenderen kizárólag olyan vállalatok jelentkezhettek, amelyek az előző három évben legalább 20 milliárd forintos forgalmat könyveltek el, illetve a közbeszerzés tárgyából legalább 15 milliárdos árbevételt értek el - olvasható a Magyar Nemzetben.