Az utóbbi negyedévek trendjében erős, 10-15 százalékos növekedés tapasztalható a befizetett pótdíjak arányában, ami annak köszönhető, hogy tavaly rengeteg jogi eljárást és fizetési meghagyást adtunk ki - fogalmazott Nagy Zoltán. Tavaly nagyjából 37 ezer fizetési meghagyást küldtünk ki, de ez a szám természetesen nem áll meg, most 42 ezernél jár. Minden héten adunk be körülbelül 1000-1500 fizetési meghagyást.

A büntetés fizetésének egyik módja a nyolcezer forintos helyszíni pótdíj. A másik a 16 ezer forintos alappótdíj, amit a pótdíjazottak 25-28 százaléka választ. Később pedig 32 500 forintot kell fizetni utólag átutalással, a bankfiókokban, vagy pedig az Akácfa utcai ügyfélszolgálaton. Mindkettőt a megbüntetett bliccelők 30-30 százaléka választja.

A zártkapus, földalatti közlekedésben próbálják a legkevesebben kijátszani a rendszert, míg a földfelszíni villamos illetve buszhálózatokon próbálnak meg a legtöbben bliccelni. Például az 50-es, 42-es, 3-as, 62-es villamosoknak a külső peremkerületekben - mondta Nagy. A büntetésekből befolyt összeg egymilliárd forint, amelyet a közlekedésszervezéssel kapcsolatos feladatokra fordítja a BKK.

A követeléskezelésnek nem az a célja, hogy horribilis összegeket szedjen be, ez szerves részét képezi a jegyárbevételnek - hangsúlyozta a BKK követeléskezelési vezetője. A cél az, hogy preventív jelleggel azt erősítsék az utazóközönségben, hogy sokkal jobb a BKK-nak és nyilván az utasnak is, ha megveszi előre a jegyet, bérletet, és nem utólag a pótdíjjal kell azt rendezni. A BKK nem tud követelést elengedni, minden esetben elmennek a jogi út végéig.