Quaestor fiktív kötvényeivel a Keler Zrt.-nél sem találkoztak sosem, csak a valódi értékpapírokról volt tudomásuk - írta a Világgazdaság.

A fiktív kötvény attól fiktív, hogy nem keletkeztették meg. Magyarországon dematerializált értékpapírt csak a Kelernél lehet keletkeztetni, ahol mindig megvizsgálják, a kibocsátónak van-e engedélye az adott papír kibocsátására, és a Quaestor kötvényprogramjához hasonló kibocsátások esetén az aktuálisan megkeletkeztetett mennyiség belefér-e a jegybank által engedélyezett keretösszegbe - magyarázta a lapnak Dudás György, a Keler Zrt. vezérigazgatója. A Quaestor esetében a Keler nem gyanakodott, hogy fiktív kötvényeik is lehetnek a rendszerben. Évek óta zajlott már a kötvényprogram, a lejáró mennyiségeket rendszeresen megújították, és az értéktár mindig csak a legálisan megkeletkeztetett papírokat látta.

Ha a Quaestor-birodalmat felszámolják, a legális kötvények tulajdonosai beállhatnak a hitelezők közé a sorba, és ha jut nekik a vagyonból, kaphatnak kártalanítást.

Bonyolult problémával néznek szembe viszont az értékpapírjogászok is a fiktív kötvények kapcsán - véli Farkas Yvette értékpapírjoggal foglalkozó ügyvéd. Az egyik álláspont az, hogy az ügyfelek értékpapírt vásároltak, amelyeket nem állítottak elő, így azok nem is léteznek. Emiatt az ügyfeleket a kötvények után befizetett összeg illeti meg, amelyre kiterjed a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítása. Hasonló álláspontot képvisel az MNB is, amely már az első naptól a fiktív kötvény kifejezést használja a konstrukcióra.

Több más értelmezés is szóba kerülhet azonban a konstrukció kapcsán, amelyek esetében nincs Beva-kártalanítás. Ilyen értelmezés lehet például a jogosulatlan betétgyűjtés is. Bankbetétet ugyanis csak erre engedéllyel rendelkező hitelintézet gyűjthet, és fizethet az így elhelyezett összeg után kamatot jogszerűen, más cégek ezt nem tehetik. Mivel a fiktív kötvényeknél nem történt meg ténylegesen a kötvény kibocsátása, csak beszedték a pénzt - kamatot ígérve és adott esetben ténylegesen is fizetve -, felmerül, hogy a Quaestor ténylegesen engedély nélkül betétet gyűjtött. Ha viszont így értelmezik a helyzetet a jogászok, akkor a fiktív kötvényeseknek sem az Országos Betétbiztosítási Alaptól, sem a Bevától nem jár kártalanítás, ezekre az esetekre nem terjed ki az alapok biztosítása.

Ha a jogászok nem tudnak megegyezni abban, minek is minősítsék a Quaestornál történteket, a bíróság mondhatja ki a végső szót az ügyben. Farkas szerint az ügyet esetleg nemzetközi fórumokon is érdemes megfuttatni, hiszen nem kizárt, hogy az európai értékpapír-felügyelet (ESMA), vagy más külföldi társhatóságok találkoztak már hasonló esettel, ami irányadó lehet Magyarországon is - írta a Világgazdaság.