Miközben a közlekedéssel összefüggő károsanyag-kibocsátás csökkentéséről a legtöbb embernek az alternatív hajtások, az elektromobilitás jut eszébe, az autóipar számos más, kevésbé látványos módon is igyekszik csökkenteni az ártalmakat. Emellett aktivizálták magukat a döntéshozók is szerte Európában, nagyrészt azért, hogy kevesebb legyen a halálos áldozat az utakon, de ezzel együtt jár az autók fogyasztásának csökkenése is.

Ha gyorsabban megyünk egy autóval, akkor jellemzően többet is fogyaszt. A 30-60 kilométer per órás tartományban még sok múlik azon, hogy milyen sebességfokozatban van az autó, a városi környezetben azonban a sok gyorsítás és fékezés égetheti az üzemanyagot. Nagyobb sebességnél pedig a légellenállás hatása erősödik fel.

Nem véletlen, hogy sok város igyekszik csökkenteni a tempót főként a belső kerületekben, de arra is van példa, hogy az autópályákon állítanak be a megszokott 130 kilométer per óránál alacsonyabb limitet. Utóbbira példa Hollandia, ahol tavaly úgy döntöttek, hogy nappal nem lehet 100-nál gyorsabban közlekedni bizonyos autópályákon.

A döntések mögött egyrészt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének igénye áll, másrészt az, hogy az Európai Uniónak nem sikerült teljesítenie azt a saját maga által meghatározott célt, hogy 2020-ra a 2010-es szint felére csökkenjen a halálos balesetek száma.

Spanyolország most májusban döntött úgy, hogy az egysávos városi utakon egységesen 30 kilométer per órás korlátozást vezetnek be a korábbi 50 kilométer helyett. Ennek oka nagyrészt az volt, hogy 2019-ben több gyalogos, kerékpáros, rolleres halt meg a spanyol utakon, mint autós.

Getty Images

A 30-as korlátozás bevezetése része volt Párizs polgármestere, Anne Hidalgo kampányának is és ez, úgy tűnik, 2021-re megvalósul.

Az unió fővárosa, Brüsszel sem maradt ki a csökkentésből: január 1. óta ott is 30 km/h az alapértelmezett városi sebesség. Az első tapasztalatok szerint a forgalom sebessége 9 százalékkal mérséklődött. (Korábban sem használta vagy tudta kihasználni az 50 km/h-s sebességet minden autós.)

180 az új 250

Immár három autógyártó  is úgy döntött, hogy a szokásos 250 km/h helyett 180 km/h-ban korlátozza az autók legnagyobb sebességét. Volt olyan autógyártó, amelyik elismerte, hogy a korlátozás nem nyeri el mindenki tetszését és ezzel ügyfeleket is veszítenek, de úgy vélik, hogy egy bizonyos sebesség felett a legfejlettebb biztonsági extrák sem nyújtanak védelmet.

Olyan cégek is vannak, amelyek később, 2022-ben vezetik be a korlátozást, sőt beszerelnek egy úgynevezett Safety Coach rendszert is, amely automatikusan csökkenti majd a sebességet a táblajelzéseknek megfelelően, valamint a veszélyesebb kanyarokban, valamint figyeli az időjárási viszonyokat és vezető éberségét is.

Ártalomcsökkentés az utastérben is

A sebesség mérséklése mellett az autók belsejében is sok változásnak lehettünk tanúi az elmúlt években és biztosak lehetünk abban, hogy érkeznek még fejlesztések.

Az már megszokott, hogy az autó idegesítő hangot ad, ha nincs bekacsolva az öv, de hamarosan a jármű megállítja magát, ha azt érzékeli, hogy a sofőr bizonytalanul vezet, vagy alkoholt fogyasztott.

Ne dohányozz az autóban!

Több európai országban is tiltják már az autóban dohányzást, ha ott kiskorú, vagy várandós nő ül.

Az autógyárak is már évek óta utalnak arra, hogy nem kellene az autó belterét a dohányfüsttel tönkre tenni. Sok gyártónál sem a hamutál, sem pedig a szivargyújtó nem része az alapfelszereltségnek, ha valakinek erre van szüksége, akkor külön kell fizetnie egy „dohányos csomagért”. Bár az emberek többségének nincs is szüksége ezekre a kellékekre, ugyanakkor így is sokan vannak, akik dohányoznak: a Földön 1,1 milliárd ember dohányzik, Magyarországon pedig több mint 2 millióan. A cigarettázás során keletkező füst pedig nem csak a dohányzót de annak környezetét is károsítja, így ez a probléma közvetlenül szinte mindenkit érint.

A dohányzás végleg bebüdösíti a kárpitot, elvonja a figyelmet a vezetéstől, és sokan elnyomás nélkül pöccentik ki a csikket az ablakon, kockáztatva, hogy tüzet okoznak és károsítják a környezetet: kevesen tudják, de egyetlen csikk akár 500-1000 liter vizet is képes beszennyezni.

Sőt sehol se dohányozz!

Ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel. De nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. A legjobb az, ha nem dohányzunk sem az autóban, sem pedig máshol. Ha dohányzunk, akkor a magunk, környezetünk és a kocsink érdekében is az a legjobb, ha leszokunk, hiszen a dohányzás minden formája káros az egészségre.

Azon felnőttek, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ma már több füstmentes alternatíva révén csökkenthetik az ártalmakat, hiszen a tudomány mai állása szerint a füstmentes technológiák a hagyományos cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járnak.

Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohány-hevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinpárna kémiai reakció útján, a szájon át szabadítja fel a nikotint, míg a dohányhevítéses technológia esetén dohány hevítésével, azaz az égésnél alacsonyabb hőmérsékleten történik meg a dohány- és nikotinpára keletkezése.

Persze azt is tudni kell, hogy ma még nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely a károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke és a megbetegedések kockázatának csökkenése közötti arányra vonatkozik. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.

Az viszont köztudott, hogy az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással összefüggő betegségekért. A cigaretta égése során felszabaduló füstben például több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala (FDA) hivatalosan is károsnak, vagy potenciálisan károsnak minősített.

Emellett természetesen a nikotin is káros, hiszen felelős a függőség kialakulásáért és - többek között - megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, így ezen alternatívák sem kockázatmentesek.

Az autózás és a dohányzás  környezetszennyező tevékenység. A füstmentes technológiák azonban kizárólag azoknak a felnőtteknek jelenthetnek alternatívát, akik valamilyen okból nem szoknak le. A legjobb természetesen az, ha el sem kezdjük a dohányzást. Ha már dohányzunk, akkor minél előbb tegyük le a cigarettát, hiszen hosszú távon csak így csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.