A keddi lapszámban megszólaltatott szakértő szerint szükség van az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedésére, a költséges és körülményes papíralapú levelezés megszüntetésére. Szintén jó ötlet, hogy valamennyi szerv egy platformon keresztül levelezzen a vállalkozással, hiszen ez mind az állam, mind a társaságok szempontjából költséghatékonyabb. Automatikusan nyomon követhetővé válhat a dokumentumok küldése és fogadása, gyorsabb és hatékonyabb kommunikáció valósulna meg ezáltal - idézi lapszemléjében az MTI.
Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok a rendszerrel kapcsolatban vegyesek - magyarázta Kőmíves Krisztina. A cégkapu létrehozása például viszonylag egyszerű a cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek részére, amennyiben az ügyvezető magyar adóazonosító jellel és ügyfélkapuval rendelkezik, viszont az említett körbe nem tartozó gazdálkodó szervezetek - például alapítványok, egyesületek vagy a külföldi ügyvezetéssel működő társaságok - csak űrlapkitöltő felület segítségével regisztrálhatnak, ami kicsit hosszadalmasabb, és több dokumentumot is csatolni kell.
A jogosultságok kiosztásának rendszere is "tartogat meglepetéseket", továbbá szintén hasznos lenne, ha a cégkapu felülete angol nyelven is elérhető volna.
Legolvasottabb
Orbán Viktor: „Ne ringassuk magunkat hamis illúziókba, most valószínűleg szorosabb az állás”
Mi folyik itt? Őrizetbe vettek egy főügyészségi ügyészt
„Végképp kiírják Magyarországot a jogállamok közül” – rendkívüli közleményt adott ki a MÖSZ
Tragédia: brutális lavina sodort el két magyar férfit a Magas-Tátrában
Így lehet ellenőrizni, hogy beleszaladtunk-e egy sebességmérésbe
Rejtélyes dolgokat lepleztek le egy bútorwebshopnál
Vészhelyzet a Wizz Air-járaton: Spanyolország helyett Olaszországban szállt le a budapesti gép
Ledől egy mítosz? Holoda Attila szerint nem az orosz gáz tartja lent a rezsit
Veszélyzónában a magyar tinik: így kockáztatják a jövőjüket