A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Az EU-illetékesek szerint a termék minőségére utaló jelölések összhangban lehetnek az uniós alapelvekkel, az eredetmegjelölés viszont nem, illetve a magyar termék embléma használata alkalmas a piac befolyásolására. A Vidékfejlesztési Minisztérium levelében igyekezett eloszlatni a brüsszeli félelmeket − mondta lapunknak Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője. Kifejezetten fogyasztói eligazodást segítő rendszert dolgoztak ki − hangsúlyozta a főosztályvezető −, rendet téve a kaotikus élelmiszer-jelölési gyakorlatban. A rendelet önkéntes, senki számára sem kötelező, így próbáltak megfelelni az uniós elvárásoknak, ez alapján nem egészen érthető, miért kifogásolja a szabályt Brüsszel. Franciaországnak és Olaszországnak is volt hasonló vitája az unióval, amit el is veszítettek, mert az ottani szabályok kötelezővé tették volna a jelölés használatát − tette hozzá Gyaraky.

A minisztérium a magyar terméket mint fogalmat kívánta erősíteni a rendelettel. A fogyasztók részéről erőteljes az igény az itthon gyártott termékek iránt, ezt Gyaraky szerint mind a gyártók, mind a kereskedők igyekeztek marketingcélokra használni; ebből eredt a káosz, ráadásul sokszor előfordult, hogy az eredetjelölés egy-egy terméknél köszönő viszonyban sem volt a valósággal. A termékrendeletnél figyelembe kellett venni azt is, hogy a magyar feldolgozóipari termékek jelentős részét nem tudják csak itthon gyártani − vagy mert olyan alapanyagokra van hozzájuk szükség, amely nem terem meg ezen az égtájon, vagy mert a gazdasági szerkezet átalakulásával bizonyos szegmensek eltűntek (például a cukoripar). Ezért bontották meg a jelölést három részre: Magyar Termék, Hazai Termék és Hazai Előállítású Termék.

Arra a kérdésre, hogy ha a VM semmiképp sem szeretne beavatkozni a piaci folyamatokba az eredetjelöléssel, akkor miért nem hallgatott a brüsszeli intelmekre, Gyaraky elmondta: az unió minőségi jelölésalapot szeretett volna. A VM-rendelet szelleme viszont nem ez irányba mutatott, ráadásul védjegy vagy minőséget igazoló tanúsítvány egyébként is létezik, mint például a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy. A Magyar Termék-rendelet nem védjegyről szól − emelte ki a szakember −, hanem az e tárgyban használt fogalmak alkalmazását kívánja egyértelművé tenni, így ez egy kommunikációs eszköz.

A VM sem cáfolta, hogy a Magyar Termék egy-egy pontban fedheti az uniós szabályozást, de Gyaraky szerint semmiképp sem az a cél, hogy a rendelet befolyásolja a gyártói magatartást. Hozzátette: mi igyekszünk megérteni a brüsszeli felvetéseket, most rajtuk a sor, hogy megértsék a magyar álláspontot.