Az elmúlt negyedévhez képest valamivel kevésbé borúsan ítélik meg a gazdasági kilátásokat a kis-és középvállalkozók - derül ki az OTP Kkv Konjunktúra Index második negyedéves értékéből, amelyet a Policy Agenda készített. A legfrissebb adatok alapján még nem lehet egyértelműen trendfordulóról beszélni, de kétségtelen, hogy - miközben a mutató értéke továbbra is pesszimizmusra utal - az index zuhanása megállt, sőt, enyhe emelkedést mutatott a mostani, 42 százalékos érték a januári 39,8 százalékos adat után. A pénzügyi környezet számottevő javulására ugyanakkor kevesen számítanak.

A kkv-szektor cégvezetőinek 60 százaléka látja negatívan a magyar gazdaság következő fél évét, negyedévvel ezelőtt ez még majdnem hetven százalék volt.A Policy Agenda jelentése szerint a válaszadók 36 százaléka szerint kis mértékben, 24 százaléka szerint pedig jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete a következő félévben. Stagnálásra minden negyedik megkérdezett (26 százalék) számít. Kevesen optimisták, még kevesebb, aki érdemi pozitív változásra számít, kis javulást 14, nagyobbat csak egy százalék vár.

Kapcsolódó

Emelkednek a vállalati kamatok

A 700 fős mintán, online módszerrel március 9. és 21. között végzett kutatás alapján a megkérdezett cégvezetők többsége ismét valamivel jobbnak tartják saját vállalkozásuk kilátásait, mint az országét. Erős visszaesésre csak 12 százalék számít, 32 százalék enyhe romlásra. A többség (58 százalék) szerint jöhetnek olyan nehézségek, amelyek alapvetően megingathatják gazdálkodási helyzetét, ez enyhe javulás a korábbi 61 százalékhoz képest.

Szintén a többség szerint valószínű, hogy vállalata számára elérhető banki hitelkamatok több mint 2 százalékponttal nőnek, és további 36 százalékuk számol ennél szerényebb mértékű kamatnövekedéssel. A válaszadók 23 százaléka nem számít arra, hogy a cége számára elérhető banki hitelek kamatai változni fognak, és mindössze négy százalék remél kamatcsökkenést.

A banki hitelkamatok várható növekedését általában az IMF megállapodás elhúzódásának tulajdonítják (39 százalék), de 28 százalék banki döntéssel indokolja válaszát. A válaszadók negyede várja a jegybanki alapkamat, vagy az infláció növekedését, ami a banki hitelek drágulását okozhatja, de van, aki saját cégének pénzügyi helyzete miatt gondolja, hogy számára magasabbak lesznek a hitelkamatok.

A kormánynak változtatnia kellene

A cégvezetők kétharmada egyetért abban, hogy a kormánynak változtatnia kellene a bankokkal szemben folytatott politikáján. Harminchét százalékuk szerint a kormánynak is segítenie kellene abban, hogy a bankok a gazdaságba több pénzt helyezhessenek ki, mások szerint a kormány feladata az volna, hogy a banki veszteségek csökkenjenek, ami a kamatok mérséklődését is eredményezheti.